Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Vargháné Szántó Ágnes: A spanyolnáthajárvány Baranya vármegyében és Pécsett (1918-1919)
Vargháné Szántó Agnes: A spanyolnáthajárvány Baranya vármegyében és Pécsett (1918-1920) vétessék a félelem felidézésének és ne tüntesse fel a bajt olyan súlyosnak, mint azt ismételten tette".48 A gyermeküket féltő szülők azonban erélyesebb rendelkezéseket sürgettek. „Jobb meggyőződésünk ellenére küldjük gyermekeinket az iskolába, nehogy túl sokat mulasszanak, de tesszük ezt rettegésben, telve aggodalommal, nem hozzák-e haza az iskolából a veszélyes betegség csiráját. Arra kérjük a polgármestert, már csak megnyugtatásunkra, hogy 8-10 napra rendelje el az iskolák szünetelését, mely idő alatt a most tetőfokán levő spanyol nátha járvány remélhetőleg kitombolja magát és egyéb súlyos gondjainkat ne növelje most a gyermekeinkért való leküzdhetetlen aggodalom. Sok szülő nevében egy aggodalmaskodó apa."49 Az 1918. október 12-én összeült városi közegészségügyi bizottsági ülésen az iskolák bezárása volt a fő téma. Ezúttal sem alakult ki egységes álláspont az ügyben, egyes bizottsági tagok a bezárást nem tartották szükségesnek, úgy vélték, hogy ez az intézkedés nem csökkentené a járvány intenzitását, terjedését. A középiskolákban volt a legkedvezőbb a helyzet: a rendelkezésre álló adatok alapján ugyanis megállapították, hogy 3345 beiratkozott növendékből mindössze 403 betegedett meg. Dr. Tolnai Vilmos kerületi orvos a nőzárdában50 és az elemi iskolákban tett látogatást. A zárda belső elemi iskolájánál nem tapasztalt problémát, de a külső elemi iskolában a lányok több mint 20%-a volt beteg. A szigeti külvárosi elemi iskolában olyan sokan hiányoztak, hogy ezt az iskolát is, miként a belvárosi népiskolát, ahol a gyermekek 20-25%-a volt beteg, bezárásra javasolta. Megjegyezte, hogy azokban az iskolákban nagyobb a megbetegedési arány, ahová a kevésbé tehetős szülők gyermekei járnak. Úgy vélte, hogy a nehéz körülmények között élő családokat, ahol esetenként 5-6 beteg is van, nemcsak az iskola bezárásával kellene segíteni, hanem a gyermekeiknek tejet, lisztet, cukrot kellene közköltségen juttatni. Dr. Schwarz Vilmos kerületi orvos adatai szerint a Vámház utcai népiskolában a fiú osztályokban 25%, a leány osztályokban 22%, az Ágoston téri fiú osztályban 20%, a leányosztályokban 33% volt a megbetegedési arány. Buzássy Ábel, a Ciszterci Rend Római Katolikus Főgimnáziumának igazgatója hozzászólásában annak az aggodalmának adott hangot, hogy amennyiben bezárják az iskolákat, akkor a tanulmányi eredmény kockáztatása nélkül túl hosszú időre nem terjedő „spanyolnátha szünetről" visszatérő vidéki gyermekek csak még több betegséget hoznának vissza Pécsre. Nendtvich Andor végül, bár véleménye szerint a helyzet nem volt annyira aggasztó, a szülők megnyugtatására, a hatósági orvosok véleménye alapján hajlandó volt egyes iskolákat - amelyekben a betegség tömegesen lépett fel - időlegesen, alapos fertőtlenítés céljából bezárni. Ez az intézkedés a községi polgári leány- és fiúiskolát, a nőzárda külső elemi iskoláját, a felsőkereskedelmi iskolákat, a szigeti külvárosi 48 Pécsi Napló, 1918. október 11. 3-4. 49 Pécsi Napló, 1918. október 11. 6. 50 A Miasszonyunk női kanonokrend által Pécsett fenntartott iskolakomplexum. 250
