Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)

Vargháné Szántó Ágnes: A spanyolnáthajárvány Baranya vármegyében és Pécsett (1918-1919)

Vargháné Szántó Agnes: A spanyolnáthajárvány Baranya vármegyében és Pécsett (1918-1920)

és ezzel alakuljon-e járványbizottsággá, valamint élénk vita indult meg az iskolák bezárása ügyében is. A bizottság végül azt határozta, hogy járványbizottsággá történő átalakulás nélkül is meg tudja hozni a megfelelő lépéseket, illetve egy hét várakozást követően, ha a megbetegedések száma tovább emelkedik, javasolni fogja az iskolák bezárását.32 Adalékként megemlíthető, hogy Budapesten és Kaposváron ugyanekkor az összes elemi és középiskola bezárásáról határoztak.33 A Dunántúl élesen bírálta a halogató pécsi hatósági magatartást: „A betegség járványos fellépése miatt teendő intézkedésről tanácskozott Pécsett a város közegészségügyi bizottsága. Tárgyaltak mintegy két óra hosszat. Elhangzott sok értékes közbeszólás. Az ülés végén pedig azt határozták, hogy semmit sem határoznak, illetőleg várnak még egy hétig, hátha az alatt a hatóság komolyságától félve elrejtőzik a spanyol láz mint a maximált áru.” A lap ugyanakkor elismerően nyilatkozott az egyik bizottsági tag ötletét illetően: „nagyon ügyes volt Nagy Endrének pillanatra groteszk ötlete, hogy a spanyol náthának a nevét kellene megváltoztatni spanyol pestisre, mert akkor minden beteg otthon maradna és jobban vigyázna magára. A nátha elnevezés azonban a közfelfogás szerint olyan könnyed rosszullétet jelent, amely szinte a legcsekélyebb óvatosságra sem kötelez. "34

1918. október 1-jén látott napvilágot a spanyolbetegségnek nevezett fertőző bajról szóló, valamennyi vármegyei és városi törvényhatóság első tisztviselőjének megküldött belügyminiszteri körrendelet. Eszerint, mivel „a fertőző baj az országban rohamosan terjed és a népesség minden rétegében erősen halmozódik", szükséges a lakosság tájékoztatása a betegségről és az ellene való védekezésről. A kór részletesen taglalt tüneteinek és az ellene való védekezés módszereinek ismertetésén túl a rendelet hangsúlyozta, hogy a hatóságok feladata a közterek, nyilvános helyiségek, közlekedési eszközök tisztaságának biztosítása, a népesség egészségi állapotának gondos figyelemmel kísérése, valamint a betegek orvosi ellátásáról és szükség szerint a kórházi elhelyezésükről való gondoskodás. A belügyminiszter végül elrendelte, hogy ha a fertőzés iskolában jelentkezik, minden indokolt esetben legalább 5 napra a tanítást be kell szüntetni.35

Nendtvich Andor polgármester36 is megszólalt a témában. 1918. október 1-jén a spanyolnátha tüneteinek ismertetése céljából, valamint a megelőzés és a jár32 Dunántúl, 1918. október 1.4.

33 Dunántúl, 1918. október 2. 6.; Somogyvármegye, 1918. október 1. 3. Kaposváron ennél is továbbmentek: azzal az indokkal, hogy az iskolák bezárása csak akkor hozza meg a kívánt eredményt, ha a felnőttek is tartózkodnak a nyilvános szórakozóhelyek látogatásától, Kacskovics Lajos, Somogy vármegye alispánja elrendelte, a mozgószínházak október 14-ig történő bezárását, sőt, hangversenyeket sem tarthattak ez idő alatt. Egyúttal utasította az községi elöljáróságokat, hogy ahol járványszerűen lép fel a baj, zárják be az iskolákat. Somogyvármegye, 1918. október 2. 3.

34 Dunántúl, 1918. október 3.1.

35 127530/1918. B. M. számú körrendelet. In: Baranyavármegye Hivatalos Lapja, 1918. október 10. 270.

36 Nendtvich Andor (Pécs, 1867. október 2.—Pécs, 1951. május 6.) 1906 és 1936 között Pécs polgármestere. NAGY 2010a.

246