Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Vargháné Szántó Ágnes: A spanyolnáthajárvány Baranya vármegyében és Pécsett (1918-1919)
Vargháné Szántó Agnes: A spanyolnáthajárvány Baranya vármegyében és Pécsett (1918-1920) vány terjedésének megakadályozása érdekében felhívást tett közzé. Mindenekelőtt a fertőzésre leginkább lehetőséget nyújtó, rosszul szellőztetett, zárt, sok ember összezsúfolódására alkalmat adó helyiségek (színházak, mozik, templomok, kávéházak, vendéglők, gyűlések, népmulatságok, vasúti várótermek, túlzsúfolt vasúti és villamosvasúti kocsik stb.) elkerülését javasolta. Kiemelte: „Különösen a köhögő, trüsszenő emberek szájából, orrából kilökött nyálka sziporkától óvakodjunk a legjobban."37 A polgármester továbbá kiemelte a higiénia fontosságát, értve ez alatt a lakás, a ruházat és a test tisztán tartását. Többszöri kézmosást ajánlott langyos vízzel, a szappan használatát azonban nem tartotta feltétlenül szükségesnek.38 Nyomatékosította az éjszakázástól, a mulatozástól való tartózkodás jelentőségét, mivel ezek legyöngíti a szervezetet, fogékonnyá téve azt a megbetegedésre. A legfontosabb tanács azonban az volt, hogy az influenza tüneteinek észlelésekor azonnal orvoshoz kell fordulni, és a beteg, amint lehet, feküdjön ágyba. Figyelmeztetett arra is, hogy a fertőzött egyénnel érintkezésbe került minden tárgyat, különösen a zsebkendőket, evőeszközöket, poharakat tanácsos forró lúgban fertőtleníteni, a beteglátogatásokat pedig be kell szüntetni.39 A Munkás című hetilapból azonban úgy tűnik, hogy pont a tisztaság fontosságát hangsúlyozó hatóságok küzdöttek problémával a közhigiénia biztosítása terén: „Figyelmébe ajánlanánk azonban a hatóságnak, hogy akkor, amikor bennünket arra figyelmeztet, hogy hogyan tisztálkodjunk és lakásunkat, házunk tájékát hogyan óvjuk a bacillusterjesztő szenytől, piszoktól, ugyanakkor a hatóságnak is erkölcsi kötelessége volna a magáét megtenni ezirányban az utcákon, köztereken és olyan nyilvános helyeken, amelyeknek tisztántartása hatósági feladatot képez. így számtalan külvárosi utcát találhatunk bacillusterjesztő, piszkos mocsarakkal, bűzös szennyvízülledékekkel díszítve. Ilyen pld. a Garay utca is, ott a közkórháznál, tehát eléggé a belváros közelében."40 1918. október 8-án dr. Ludwig Ferenc városi tiszti főorvos tájékoztatta a polgármestert, hogy a város területén működő összes orvostól - az egyéb fertőző bántalmakhoz hasonlóan - az influenza megbetegedések bejelentését kérte. Beszámolt arról is, hogy Pécsett szeptember 1. és október 8. között a vidékről a városi közkórházba szállítottakkal és a katonákkal együtt összesen 268 egyén (158 felnőtt, 74 tanuló és 36 kisebb gyermek és csecsemő) betegedett meg, és 25 fő halt meg spanyolnáthában.41 A fenti adatok birtokában a főorvos nem tartotta 37 A Svájcban már bevált védőmaszk bevezetése Magyarországon nem talált követésre. Dr. Bence Gyula egyetemi magántanár azt javasolta, hogy az orvos a vizsgálat közben a beteg arcát törülközővel takarja le, annak érdekében, hogy a folytonosan köhögő páciens a fertőző váladékát ne köhögje rá. Orvosi Hetilap, 1918. november 3. 576. 38 A valóban fertőtlenítő hatású kálium- és nátronszappanok helyett a sokkal kisebb zsírtartalmú, jegyre kapható hadiszappan volt elérhető. GÉRA 2015, 745. 39 Dunántúl, 1918. október 3. 3. 40 Munkás, 1918. október 5. 2. 41 Ez a szám megdöbbentően kevés az 1918. szeptember 30-án összeült városi közegészségügyi bizottsági ülésen elhangzott számadathoz viszonyítva, miszerint kb. 3000 spanyolnáthás beteg van a városban! 247