Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Nagy Imre Gábor: Az első világháború hadifoglyaink sorsa Pécsett és hazaszállításuk
Nagy Imre Gábor: Az első világháború hadifoglyainak sorsa Pécsett és hazaszállításuk 1918-ban már nehéz volt hadifogolyhoz jutni. Szinte kivételesnek számított, hogy 1918 májusában a földművelésügyi miniszter mégis kiutalt Jankovics József pécsi szőlőnagybirtokosnak a pozsonyi császári és királyi katonai parancsnokság útján 10 olasz hadifoglyot." 4. A hadifoglyokkal való bánásmód A hadifoglyok sorsát elsősorban a genfi és hágai egyezmények határozták meg. A helyzetüket azonban az is befolyásolta, hogy mindkét harcoló fél nagyszámú hadifoglyot ejtett, ezért tekintettel kellett lenni az ellenséges államok gyakorlatára is. Több rendelet figyelmeztetett arra, hogy a Magyarországon lévő hadifoglyok helyzete kihatással van az antant és szövetségesei fogságban lévő magyar hadifoglyokra. Erről szólt a kereskedelemügyi miniszter 1915. november 29-i 80392/1915.1. B. számú bizalmas körrendeleté a polgármestereknek: „A cs. és kir. hadügyminiszter úr tudomására jutott, hogy hadifogságba került katonáinkkal Oroszországban azon ürügy alatt bánnak rosszul, hogy az orosz foglyok állítólag nálunk rossz bánásmódban részesülnek. Súlyt helyezvén arra, hogy annak idején minden kétséget kizáróan beigazolást nyerjen az a körülmény, hogy nálunk a hadifoglyok ellátása minden tekintetben megfelelt úgy az idevágó nemzetközi jogszabályoknak, mint általában az emberiesség és a felebaráti szeretet követelményeinek, személyes felelősség mellett szigorú kötelességévé teszem, hogy abban az esetben, ha a törvényhatósági közúti munkálatoknál hadifoglyok alkalmaztatnak, azok ellátását és a velük való bánásmódot állandóan figyelemmel kísérje és ellenőrizze, hogy az ellátás és bánásmód tekintetében a fenti szempontok a legteljesebb mérvben érvényesüljenek."99 100 Kihatással lehetett a hadifoglyok sorsára a nemzetközi vöröskereszt ellenőrzése is. A dán és orosz vöröskereszt képviselői 1916 januárjában jártak Pécsett.101 Az ellenőrzésről már 1915 októberében értesítette Visy László főispán Nendtvich Andor polgármestert.102 Az egyénileg dolgozó hadifoglyok helyzete általában jobb volt, mint a nagyobb csoportokban dolgozóké, hiszen személyes kapcsolat és kölcsönös érdekeltség alakulhatott ki a hadifogoly és munkaadója között. Persze az ellenkezője is előfordulhatott, hiszen az egyéni munkaadó is bánhatott rosszul a hadifoglyokkal. Az egyéni munkaadók esetében a munkaadó személyisége volt a meghatározó. Krisztovics Sándor bolgárkertészre például 1916-ban egy nála dolgozó orosz hadifogoly panaszko99 MNL BaML IV. 1430. Pécs Város Gazd. Munkabiz. ir. 90/1918. i°° a kereskedelemügyi miniszter 1915. november 29-i 80392/1915. I. B. számú bizalmas körrendeleté a törvényhatósági jogú városok polgármestereinek. MNL BaML IV. 1406. e. Pécs Város Tan. ir. C-89/1916. (33139/1915.) 101 MNL BaML IV. 1406. e. Pécs Város Tan. ir. C-89/1916. (670/1916.) 102 MNL BaML IV. 1406. e. Pécs Város Tan. ir. C-89/1916. (24580/1915.) 146
