Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)

Nagy Imre Gábor: Az első világháború hadifoglyaink sorsa Pécsett és hazaszállításuk

Nagy Imre Gábor: Az első világháború hadifoglyainak sorsa Pécsett és hazaszállításuk dott, hogy rossz ellátásban részesül, egyszer felpofozta és munkapótdíjat (zsoldot) sem kapott: „Szmirnov Alexi hadifogoly (Krisztovics Sándor bolgárkertésznél) panaszolja, hogy ellá­tása nagyon rossz és élvezhetetlen, panaszolja továbbá, hogy tegnap azért mert ebédjét meg­enni nem tudta, Krisztovics őt hatszor erősen arcul ütötte. Jelenti továbbá, hogy három és fél hónapja dolgozik már Krisztovicsnál, és még csak kétszer kapott szappant, éppen egy-egy mosásra elegendőt. Zsoldot eddig még nem kapott. "m Krisztovics Sándor üzemeltette Pécs legnagyobb bolgárkertészetét. Kertészete szá­mára 30, illetve minimálisan 7-8 orosz hadifogolymunkást igényelt Nendtvich Andor polgármestertől 1916 márciusában.103 104 Krisztovics Sándor (eredeti bolgár nevén Coni Hrisztov Gogev) 93 kát. holdas ker­tészete a pécsi piac zöldségszükségletének több mint felét fedezte az első világháború előtt. 1915-ben 40 alkalmazottja katonai szolgálatra vonult be, mindössze hét 12-13 éves fiúmunkása maradt. A város közélelmezése érdekében a katonai szolgálat alóli felmentését Nendtvich Andor polgármester is támogatta. A bolgár állampolgárságú Krisztovics Sándor katonai felmentését a bolgár törvények ugyan nem tették lehe­tővé, de a pécsi 19. honvéd gyalogezrednél szolgált, hogy közelről irányíthassa a gazdaságát.105 106 Tripammer Károly főerdőmémök, amikor 1915 szeptemberében 50 erős orosz ha­difoglyot kért az erdei favágáshoz, kérelmében hangsúlyozta, hogy a nehéz munká­hoz csoportban, illetve ezt megelőzően tömegellátásban részesülő foglyokat szeretne: „Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a körülményt sem, hogy az erdőben dolgozó mun­kások elhelyezése és élelemmel való ellátása mindig bizonyos nehézségekkel jár, és így olyan munkásokat nem lehet ott alkalmazni, akik bizonyos szerencsés véletlen folytán eddigi mun­kaadójuknál talán a kelleténél is jobban voltak ellátva, sőt talán elkényeztetve. Ebből a szem­pontból legalkalmasabbnak tartanám olyan munkások megszerzését, akik valamely uradalom­ban vagy bérletben dolgoztak és tömegellátásban részesültek. "m A hadifogolymunkát szabályozó rendelkezésekben gondoltak arra, hogy a na­gyobb csapatokkal tolmácsot, németül tudó hadifoglyokat, szakácsot, szabót és ci­pészt is küldjenek.107 Természetesen jobb helyzetbe kerültek azok a hadifoglyok, akik egy munkásosz­tagon belül tolmácsolást vagy bármilyen szakmunkát végeztek. 1916-ban Tripammer Károly főerdőmérnök azt írta, hogy a kérelmezett 43 fős erdei munkásosztagból két 103 Daróczy Aladár hadnagy, hadifogoly ügyeleti tiszt jegyzőkönyve. Pécs, 1916. március 27. MNL BaML IV. 1430. Pécs Város Gazd. Munkabiz. ir. 5/1916. (20/1916.) 104 MNL BaML IV. 1430. Pécs Város Gazd. Munkabiz. ir. 5/1916. (6/1916.) 105 GJUROV1995,383, 387-390.; Krisztovics Sándor hadifogoly-kérelme szerint 95 kát. holdas bolgárkertésze­téből 32 bolgárkertész vonult be katonai szolgálatra, és tizenhárom 12-13 éves fiúmunkása maradt. MNL BaML IV. 1430. Pécs Város Gazd. Munkabiz. ir. 5/1916. (6/1916.) 106 MNL BaML IV. 1406. e. Pécs Város Tan. ir. C-89/1916. (24184/1915.) 107 MNL BaML IV. 1406. e. Pécs Város Tan. ir. C-89/1916. (13551,15331/1915.) 147

Next

/
Oldalképek
Tartalom