Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Kaposi Zoltán: Az első világháború gazdasági hatásai Pécsett
Kaposi Zoltán: Az első világháború gazdasági hatásai Pécsett amelyben a nagybirtok napi 700 liter tej szállítását vállalta.83 Sikerült a véméndi tejszövetkezet tejét is a város felé fordítani, amely mintegy napi 300 literrel szaporította a kínálatot.84 Segített a város élelmezésén a korábban már említett sertéshizlaló telep működése, valamint az önálló konyhakertészet létrehozása.85 Érdemes megjegyezni, hogy a háború alatt a kormány maximálta a sertéshús árat, ami egyben Pécs mint törvényhatósági jogú város esetében azt jelentette, hogy a konkrét árakat ennek figyelembe vételével a polgármesternek kellett kihirdetni. Ez esetben a központi sertéshúsárak minden, magángazdasági keretek között, de nem a városi sertésüzemben levágott állatra érvényesek voltak, amelyek pedig 10-25%-kal meghaladták a városi üzemben leölt állatok húsának árait.86 87 A háború előrehaladtával a magyarországi gazdaság egyre rosszabb helyzetbe került, ennek következtében 1918-ban már jóformán minden élelmi cikket csak jegyre lehetett kapni. Az 1917. február 22-i polgármesteri rendelet szerint (Az egyes élelmicikkek arányos elosztásáról és vásárlási jegyek ellenében való forgalomba hozataluk kötelezővé tételéről^7 a hadiállapot következtében nagymértékben megfogyatkozott élelmiszerek mennyiségének ésszerűbb és igazságosabb elosztása érdekében a háztartásokban fellelhető különböző alapanyagok, termékek összeírásra kerültek, s a hatóságilag meghatározott fejadagon felüli mennyiséget közszükségleti célokra zár alá vették. Az ekkor még csak a kenyérre, lisztre, a város által forgalomba hozott zsírra és cukorra bevezetett jegyrendszert kiterjesztették a babra, borsóra, lencsére, árpakására, köleskására és a burgonyára is. A rendelkezés a magánháztartásokra, hentesekre, üzletekre, intézetekre és kifőzdékre is vonatkozott. Az utalványokat a kerületi bizottságok, illetve az élelmiszerkészletek nyilvántartására alakított élelmiszer nyilvántartó iroda adták ki. A jegyre kapható élelmi cikkek fejadagja a következő volt: egy főnek zsírból hetenként 15 dkg-ot, burgonyából naponta 20 dkg-ot, nehéz fizikai munkát végzők számára 30 dkg-ot, babból, borsóból és lencséből együttvéve havonta 17 dkg-ot, árpagyöngyből és köleskásából havonként 20 dkg-ot lehetett beszerezni.88 Népesedési, társadalmi és politikai következmények A világháborúban az emberi élet értéke látványosan devalválódott;89 a politikai vezető rétegek lényegében gondolkodás nélkül küldték potenciális vágóhídra a lakosság százezreit. A háború alatt a Monarchiában 8,3 millió főt, ezen belül Magyarországról 83 Tolnamegyei Közlöny, 1915. augusztus 15. 84 PÉCS EZER ÉVE 1996,207. 85 Pécsi Napló, 1917. április 5. 86 Lásd például az 1916. évi sertéshúsárakat: Dunántúl, 1916. július 15. 87 MNL BaML IV. 1406.1. Közellátás 1918-1921. 45. doboz. 88 Ehhez lásd: SZLANYINKA 2015. tanulmányát. 89 BÖDŐK 2015, 89. 109
