Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Kaposi Zoltán: Az első világháború gazdasági hatásai Pécsett
Kaposi Zoltán: Az első világháború gazdasági hatásai Pécsett 3,6 millió főt hívtak be katonának.90 A Monarchiára vonatkozóan 5,6 millióan szerepeltek a volt közös Hadügyminisztérium által összeállított háborús veszteség-kimutatásokban. Ebből a halottak aránya 18%, a sebesülteké 36% volt, míg 17% az eltűnt és 29% a hadifogságba esettek aránya.91 A háború folyamán a Monarchia hadseregének 47%-a Magyarországról került ki, vagyis mintegy 2,5 millió férfit hívtak be katonának, azaz a felnőtt férfilakosság mintegy egyharmadát vitték ki a frontra.92 A frontáldozatok a felnőtt férfinépességből kerültek ki, így nem véletlen, hogy igen magas volt az elmaradt születések száma. A Horvát-Szlavónországot is tartalmazó történeti Magyarország által mozgósított katonák közül 381 ezren vesztették életüket, 743 ezren megsebesültek, az eltűntek száma 400 ezer, a hadifoglyoké pedig 615 ezer fő volt.93 Nehéz szakmai feladat és nagyon sok további kutatást igényel még azt pontosan megmondani, hogy a háború alatt milyen mértékű változások következtek be a város népességét illetően. Ennek legfontosabb oka, hogy Pécs szinte átjáróház volt a háború éveiben.94 A népszámlálási statisztikai adatok szerint az itt állomásozó katonasággal együtt 1910-ben csaknem 50 000 fő élt a városban, ami a háború kezdetére 54-55 000 főre növekedhetett. A háború alatt minden évben tartottak a városon belül népszámlálást, hiszen a központilag kiutalt élelmiszerhez pontos adatok kellettek. 1917 augusztusában 48 802, egy évvel később, 1918 augusztusában 51 187 főt írtak össze. Ezzel együtt sokan voltak, akik időszakosan tartózkodtak a városban, ugyanakkor a városnak velük szemben is ellátási kötelezettsége volt. 1918 nyarán például 300 fő itt foglalkoztatott katonai személy élt Pécsett; a korábbi katonalázadás miatt 140 fős csendőrség és 60 fős hadbíróság volt jelen; a környékbeli rekvirálások miatt a kassai 9. honvédezred tisztikara is Pécsre települt stb.95 Az 1920. évi népszámlálás adatai szerint a népesség számában némi csökkenés ment végbe: a statisztikai adatok 47 500 főt mutatnak, de korabeli források szerint a beköltözések miatt akár 60 000-en is tartózkodhattak a városban.96 A háborús áldozatok száma Pécs esetében is nagy volt: a több mint négy év alatt jelentős számú pécsi lakos halt meg vagy vált hosszú távon munkaképtelenné, nyomorékká. A háború előtt pécsi lakosként élők közül a „hősi halottak" számát 1919 szeptemberében egy helyi sajtóhír mintegy 5000 főre tette.97 Valamennyire tükröző90 MIKE 1927, 625. 91 HÁBORÚK, VÁLSÁGOK 2014,49. 92 Azt hangsúlyozni kell, hogy a népességveszteségre pontos adat nem áll rendelkezésre, s a forrásadottságokat ismerve kijelenthető, hosszú távon sem várható pontos kimutatás. A korábbi szakirodalomban is meglehetősen eltérő adatok állnak rendelkezésre, amelyek között akár többszázezres nagyságrend is megfigyelhető. 93 MIKE 1927,626.; illetve HÁBORÚK, VÁLSÁGOK 2014,49. 94 Utal a vándormozgalomra: HOÓZ 1995, 96. 95 MNL BaML IV. 1406.1. Liszt. 25. doboz. 21735/1917.; 14611/1918 szám. 96 KATUS 1995, 60. táblázat adatai alapján. A 60 000 fős nagyságrend a korabeli sajtó és rendőrségi jelentések alapján fogalmazódott meg. 97 Dunántúl, 1919. szeptember 20. 110
