Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Kaposi Zoltán: Az első világháború gazdasági hatásai Pécsett
Kaposi Zoltán: Az első világháború gazdasági hatásai Pécsett nagykereskedő cég együttesen megvette herceg Schaumburg-Lippe Adolf Szlatina melletti 1000 holdas erdejét több mint 1 millió koronáért. Az erdő gyertyánból és bükkből állt, s azonnal megkezdték a kitermelést.75 A háború elhúzódásával egyre több olyan központi intézkedés látott napvilágot, amely veszélybe sodorta a városiak ellátását. Volt, hogy a kivezényelt katonaság részére utalták át a polgári lisztkontingenst. A Hivatal a folyamatos falusi rekvirálásaival azon községektől vette el az élelmiszertöbbleteket, amelyek addig Pécs beszállítói voltak. A város persze tiltakozott, s néha eredményt is értek el. Állandó probléma volt a kiutalt és leszállított élelmiszer mennyiségének különbsége, ami néha elérte a 40-50%-ot is.76 A zsírtermelés csökkenése miatt zsírutalványok kerültek elő, később még az igen alacsony zsírfejadagokat is leszállították.77 A háború vége felé kénytelen volt a város a szegényebbek számára népkonyhákat felállítani.78 Szembe kellett néznie a városnak azzal, hogy az állami elvonás mértéke folyamatosan emelkedett. Az elvonást kiterjesztette a kormányzat a sertéshúsra, a zsírra, a burgonyára. A háború utolsó éveiben egymást követték azok a polgármesteri rendeletek, amelyek a hatósági jegyeken túli, a kereskedők által megszerzett élelmiszermennyiség bejelentésére és zár alá vételére vonatkoztak. Érintette ez a boltosokat, henteseket, egyéb intézményeket, de még a vendéglátóhelyeket is. A központi elosztás alá eső termékek esetében a kvótát folyamatosan csökkentették, így például 1918- ban Pécs város cukorkontingensét 550 métermázsáról 430-ra apasztották.79 A hatóság büntette az árurejtegetést, a beszerzett élelmiszerek eltitkolását: az ilyen esetek kihágásnak minősültek, amiért két hónapos elzárás és komoly pénzbüntetés járt. 1918-ban például az egyik pécsi kereskedőnél fölös készleteket találtak, mégpedig 422 kg fehérlisztet és 388 kg búzadarát. A hatóság kötelezte a kereskedőt, hogy ezt szállítsa be az ifj. Türr-malomba, mivel azonban a kereskedő ennek nem tett eleget, rendőrkapitányi ítélettel „megtorló eljárást" kezdeményeztek ellene.80 Egyre fontosabbá váltak a város által megszervezett termékhelyettesítők, de ezek nem mindig jártak nagy társadalmi sikerrel. Ilyen volt például a sertéshús helyett a dán sózott hús vagy vadhús, illetve a káposzta helyetti répa beszerzése.81 A tejellátás biztosítására Habsburg Frigyes főherceg pélmonostori uradalmával napi 900 liter, Schaumburg-Lippe herceg dárdai uradalmaival napi 700 liter szállításáról szerződtek.82 Hasonló kezdeményezés volt a főherceglaki uradalommal kötött szerződés, 75 Dunántúl, 1916. szeptember 27.; illetve TEGZES 1999,147. 76 Lásd a polgármesteri beszámolót: Dunántúl, 1917. június 7.; illetve TEGZES 1999,146. 77 Pécsi Napló, 1918. augusztus 28. 78 Dunántúl, 1917. június 7. 79 Lásd: PÉCS EZER ÉVE 1996, 206. 80 MNL BaML IV. 1406.1. 9. doboz. 1916. április 11. 81 PÉCS EZER ÉVE 1996, 206. 82 Pécsi Napló, 1917. április 5.; lásd még: TEGZES 1999,147. 108
