Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Kaposi Zoltán: Az első világháború gazdasági hatásai Pécsett
Kaposi Zoltán: Az első világháború gazdasági hatásai Pécsett közül igyekezett kertművelés céljára többet is bérbe adni, így például a Döghányó dűlőben lévő földeket egy Nikola nevű bolgárkertésznek adta bére, aki azon további kisbérieteket létesített, ahol végül is mintegy 40 vasutas foglalkozott kertészeti termeléssel.40 41 Kertműveléssel sokan és sok helyen foglalkoztak: 1916-ban például a 19. honvéd gyalogezred zászlóaljának kertészeti telepéről szállítottak a pécsi piacra több ezer fej salátát, amit a telepen egyébként pécsi bolgárkertészek termeltek meg.421917- ben Krisztovics Sándor bolgárkertész tett ajánlatot a városnak egy 40-60 holdas földterület kibérlésére, ahol a vállalkozó intenzív kerti gazdaságot kívánt berendezni, ahonnan burgonyát, káposztát, tököt, kelkáposztát, cukorborsót stb. szállított volna a pécsi piacra, amellyel a lakossági igények nagy részét le tudta volna fedni.43 Voltak az ajánlatnak nehézkes elemei, így például a munkaerő biztosítása stb.; de mutatta ugyanakkor azt is, hogy a háború alatti vállalkozói kedv nem tört meg mindenhol. 1917-ben a város úgy határozott, hogy kertgazdaságot hoz létre a Megyeri út melletti, volt amerikai szőlőtelep helyén, amihez akár több városi tulajdonban lévő parcellát is hozzá lehetett kapcsolni. Ugyanakkor döntöttek a városon belüli rabkertészetről is, amelynek helyét Basamalomban jelölték ki.44 Hogy mennyire szükség volt kertészeti termékekre, azt jól mutatja, hogy országszerte, így a pécsi sajtóban is ajánló cikkek jelentek meg, hogyan is kell helyesen kertészkedni. Igyekeztek segíteni abban, hogy a kerti termeléshez nem értő városi polgár is tudjon valamit csinálni. Fontos eleme volt e sajtócikkeknek, hogy a magántulajdon rendszerében gondolkodtak: úgy ajánlottak kerti termelési módszereket, hogy abból az egyik oldalon az értékesítés révén jövedelemhez jussanak a gazdák, másrészt pedig érdemben növekedjen az árukínálat is.45 Leírták például, hogy érdemesebb minél korábban kezdeni, mert akkor késő tavasszal magas árakon lehet értékesíteni. Konkrét művelési módszereket ajánlottak: már ősszel fel kell ásni a talajt, hogyan kell porhanyósítani, milyen a jó vetésforgó, mikor kell gyomlálni, töltögetni, öntözni stb. Fontos ellátási kezdeményezés volt Pécsett és a város ellátó körzetében a fölös, kihasználatlan földek művelés alá vétele. így például a Pécstől alig pár km-re fekvő Keszü faluban Somssich Sándor iskolaigazgató kezdeményezésére elkezdték a faiskola minden szabad területét bevetni, beültetni babbal, borsóval, burgonyával, paradicsommal stb., hogy ezzel is tudjanak segíteni a rászorultakon.46 Erre azért is szükség volt, mert súlyos következményei voltak a mezőgazdasági munkák elmaradásának. A krónikus munkaerőhiány miatt a mezőgazdasági munkákra Pécsett 40 A bolgárkertészekre lásd: PÉCS LEXIKON 2010,1.112-113. 41 Dunántúl, 1916. március 14. 42 Pécsi Napló, 1916. április 20. 43 Pécsi Napló, 1917. július 22. 44 Dunántúl, 1917. szeptember 23. 45 Lásd például: Pécsi Napló, 1917. március 25. 46 Dunántúl, 1915. május 29. 102
