A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
A HÁBORÚ GAZDASÁGI ASPEKTUSAI - Kaposi Zoltán: Egy kereskedő város viszontagságai az első világháború idején ..
Kaposi Zoltán: Egy kereskedő város viszontagságai az első világháború idején s már csak egy orosz fogoly maradt arra, hogy kisöpörje az irodát és befűtsön.103 A munkaerőhiány a mezőgazdasági munkák akadályát jelentette, 1917-ben például a szőlők alá nem tudtak trágyát hordani; a fuvarosok és az állathiány miatt a favágás és fahordás is késett.104 De az is probléma volt, hogy az emelkedő agrárárakat nem lehetett kihasználni, hiszen az uradalom hosszú távú bérletben működött, így a bevételek növekedése nem a tulajdonost gazdagította.105 A háború persze nem akadályozhatta meg teljesen a működést, így a vezetésnek maradt energiája néhány fejlesztő lépésre, például a szőlők felújítására.106 Fontos ugyanakkor, hogy az uradalom pontosan teljesítette korábban vállalt szociális kötelezettségeit, így például a városi szegényeknek a háború előtt és alatt is juttatott térítésmentesen tűzifát.107 A háború alatt megnehezültek a szállítási lehetőségek, hiszen nagyobb tömegű mezőgazdasági terméket csak külön a minisztériumtól beszerzett engedéllyel lehetett szállítani.108 Jellemző eset erre, amikor 1918 elején a nagykanizsai uradalomból a köpcsényi kórház betegeinek táplálását szolgáló sertések hizlalásához szükséges 40 q kukoricát akarták elszállítani, külön igazoló levelekre volt szükség, hogy a tengeri biztosan e célt fogja szolgálja.109 Az uradalom a kiadásokat a háború alatt nagyon visszafogta. Az is előfordult, hogy a megkezdett épületek tatarozásának felfüggesztését javasolta az erdőhivatal vezetője.110 * Természetesen az uradalom működése érdekében messzemenően kihasználta informális kapcsolatait a központi kormányszerveknél. Erre jó példa Pálffy Alajos főerdész levele, amelyben arra kérte a főtitkárt, hogy mivel Kaán Károly miniszteri tanácsos Kanizsára jön két napra, engedjék át neki a Fő utcai kastélyépület urasági szobáit, „evvel némileg viszonozva lesz az a sok szívesség, melyet miniszteri tanácsos Úr a földművelésügyi minisztériumban hathatós befolyással az uradalom érdekeit sokszor támogatni szíveskedik”.111 Azzal is szembe kellett nézni, hogy a nagyobb bérletek mellett mindig maradtak olyan kisebb területek, amelyekkel nem tudtak mit kezdeni. Erre tekintettel Pálffy 1918 áprilisában összeírta azokat az uradalmi falvakban lévő telkeket, amelyeket szerinte el kellene adni, hiszen bérbe adásuk nem nagyon lehetséges. Úgy számolta, hogy ezzel mintegy 145 000 korona bevételre lehetne szert tenni.112 103 BLA. AB. LFA. HK. Erdőhivatali levelek, 1915-1921. 1917. november 23. 104 Uo. 1915-1921. 1917. november 23. Ezen a napon két jelentést is küldött az erdőhivatal vezetője. 105 Uo. 1915-1921. 1917. október 28. 106 Uo. 1915-1921. 1917. november 20. 107 BLA. AB. LFA. HK. Erdőhivatali számadási mellékletek, 1914. szeptember 1. 108 BLA. AB. LFA. HK. Erdőhivatali levelek, 1915-1921. 1918. október 2. 109 Uo. 1915-1921. 1918. január 31. 110 Uo. 1915-1921. 1918. május 1. m Uo. 1915-1921. 1918. március 26. ii2 Uo. 1915-1921.1918. április 17. 70
