A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
FORRÁSELEMZÉSEK - Tegzes Ferenc: A fegyveres szolgálat alóli felmentések ügye a Nagy Háború időszakában, és ezek 1917-1918. évi névjegyzékei, mint források
Tegzes Ferenc: A fegyveres szolgálat alóli felmentések ügye a Nagy Háború időszakában ... szellemi, vagy testi fogyatékosságúnak kell lenni, ami miatt alkalmatlan a szolgálatra. A 103. pont alapján ideiglenes felmentést kaphatnak azok, akiket egyrészt az i868:XL. te. 26. §-a felsorol, ezeken kívül, akik a kincstári ipartelepeken, a gőzhajózási társulatoknál, illetve a közbiztonsági szolgálatban dolgoznak, amennyiben a népfelkelésre szóló felhívás idején a „közügy” érdekében szükséges. Ebben az esetben a munkáltatóknak egy összesített névjegyzékbe foglalva a szakminiszterhez kell felterjeszteni a kérelmet (104. pont). Az indokok megszűnése esetén természetesen újból kötelesek ellátni a népfelkelési szolgálatból rájuk háruló kötelességet (107. pont). A Véderőről szóló i889:VI. te. 10. §-a a fegyveres szolgálatra alkalmatlanokat háború esetére más formában alkalmazhatóknak tartja. A 34. § megismétli az i868:XL. te. 17. §-ában foglaltakat, de csak a béke idejére szól a felmentésük, és a felmentetteket a póttartalékba sorolja, az 56. § pedig ugyancsak az i868:XL. te. 26. §-ban foglaltakat ismétli. A 18. §-ban a póttartalékba sorolja még a papnövendékeket és a papjelölteket, a tanítójelölteket és a tanítókat, az öröklött mezei gazdaságok birtokosait, a kevésbé alkalmasakat, a fölös számban besorozottakat. A Honvédségről szóló i89o:V. te. 5. §-a foglalkozik a felmentettek felsorolásával. Eszerint a póttartalékba osztandók be a besorozott papnövendékek és papjelöltek, tanítójelöltek és tanítók, örökölt mezőgazdaságok birtokosai, családi körülményeik alapján a rendes tényleges szolgálati kötelezettség alól béke idején felmentettek, a kevésbé alkalmasak, a fölös számban besorozottak, a közös hadseregben teljesített sorköteles szolgálat után a honvédséghez áthelyezett póttartalékosok. A Véderőről szóló i9i2:XXX. te. több paragrafusa foglalkozik a felmentések alá tartozókkal. Ezek szerint felmentendők az öröklött mezei gazdaságok birtokosai (30. §), a családfenntartók (31. §, őket a póttartalékba sorolják), azok, akik valamelyik meghatározott életpályára készülve, vagy a művészet, ipar területén igyekeznek elsajátítani annak valamelyik ágát, és ennek megszakítása esetén súlyos kárt szenvednének, akkor 24. évük betöltésének évében október í-ig mentesülnek a szolgálat alól, kivéve mozgósítás, hadiállapotra való helyezés esetén (30. §). Az 57. § szerint a „közös hadsereg, haditengerészet, vagy a honvédség kötelékében álló egyének közül azok, akik a fegyveres erő, vagy a közszolgálat fontos érdekeire való tekintettel hivatalaikban (alkalmaztatásukban), illetőleg polgári hivatásukban nélkülözhetetlenek, kivételesen a mozgósítás és az egész háború tartamára meghagyhatok alkalmazásukban, illetőleg polgári hivatásukban. A fentiek szerint alkalmazásukban és hivatásukban meghagyandó egyéneknek a bevonulás alól való évenkénti és személyenkénti felmentését, kellő figyelemmel a katonai szolgálati érdekekre, a közös haderőhöz tartozókra nézve a hadügyminiszter, a honvédség kötelékében állókra nézve pedig a honvédelmi miniszter foganatosítja”. A Honvédségről szóló i9i2:XXXI. te. 10. §-a a felmentésekről külön nem emlékezik meg, hanem utal az i9i2:XXX. tc.-ben említett 30. §-ra, 31. §-ra, 33. §-a, 57. §-ra. Áttekintve a felmentésekkel foglalkozó jogszabályokat, leszűrhetjük azt a tanulságot, miszerint a hadvezetőség azt feltételezte a korábbi időszakok tapasztalatai alapján, hogy egy esetleges háborút a rendes katonasággal, azok pótlását biztosító sorkötelesek mozgósításával, a póttartalékosok és a népfelkelés A/, osztályú tagjainak behívásával, 252
