A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
FORRÁSELEMZÉSEK - Tegzes Ferenc: A fegyveres szolgálat alóli felmentések ügye a Nagy Háború időszakában, és ezek 1917-1918. évi névjegyzékei, mint források
Tegzes Ferenc: A fegyveres szolgálat alóli felmentések ügye a Nagy Háború időszakában ... rövid úton, hetek, vagy rosszabb esetben hónapok alatt el lehet dönteni. Ennek a felfogásnak értelmében a hátországtól nem szükséges elvonni a munkaképes lakosság jelentős részét. Ennek a felfogásnak megvalósulása esetén a hátországi lakosság körében semmi feszültséget és feltűnést nem okozott volna a katonai szolgálat alóli felmentettek civil foglalkozásban való tevékenysége. Tudomásul vette volna mindenki, hogy az adott háborút vívó sereg részére a hátországnak kell biztosítani a hadianyag, ló, élelmezési ellátást. Működnie kell a népesség ellátását szolgáló minden irányú ipari, mezőgazdasági termelésnek is. De működnie kell a közigazgatási, belső rendfenntartói és tűzvédelmi szerveknek is. S mindezekhez a megfelelő személyi létszámot kell biztosítani. A Nagy Háború előtti időből csak egy felmentési kérelemmel találkoztunk, amely ugyan nem hivatkozik az i889:VI. te. 56. §-ra, de a beadvány szövegéből egyértelműen kiviláglik. 1909. március 20-án kelt a pécsi rendőrfőkapitánynak, Oberhammer Antalnak 4501/1902. rkp. sz. alatti beadványa a város polgármesteréhez, Nendtvich Andorhoz:2 „Nagyságos Polgármester Úr! Az annektált tartományokban3 elhelyezett zászlóaljak létszámának kiegészítése céljából történt behívásokkal rendőreinkből Elbert Róbert, Szűcs Imre és Balázs tényleges szolgálatra behívattak. Amúgy is kis létszámon álló rendőrségünknél ez nagy hiányt képez, ha még figyelembe vesszük, hogy ez idő szerint öt betegünk és két korlátolt munkaképességű rendőrünk van, úgy hogy a hiány 10 ember. Mivel pedig attól tartok, hogy a nagyon valószínűen bekövetkező mozgósítással még mintegy 25 emberünk fog behívatni, ennélfogva indítatva érzem magam, hogy Nagyságodnak előterjesztést tegyek, aziránt, miként sürgősen indokolni méltóztassék, hogy a rendőrtisztviselőink és rendőreink a besorolások alól mentesíttessenek, mint az hallomásom szerint a budapesti m. kir. államrendőrségnél és a posta szolgálatnál történt, vagy amennyiben ez lehetséges nem volna, úgy aziránt méltóztassék intézkedni, hogy a besorolt rendőrlegénység helyett csendőrség,4 vagy katonaság a közbiztonság fenntartása állandó jelleggel kirendeltessék. Egyben kérem Nagyságod intézkedését arra nézve, is, hogy a népfölkelő szolgálat alól való mentesítésre nézve most megtörténjenek a szükséges törvényes intézkedések a népfelkelő szolgálatra kötelezett rendőrtisztviselők és rendőrlegénységet illetőleg.” A háború időszaka alatt törvényhozási szinten nem foglalkoztak a felmentések kérdésével. 2 MNL BaML IV. 1406. f. Pécs város Tan. ír. D-565/1918. 3 A Monarchia 1908. október 5-7. közt integrálta Bosznia-Hercegovina területét. 4 Erre az 1914. július 27-én kelt 5469/1914. M. E. rendelettel került sor, amikor is, több törvényhatósági jogú várossal együtt Pécs területére is engedélyezte a kormány a csendőrség kirendelését, majd az 1914. augusztus 1-én kelt 5735/1914. M. E. rendelet az összes ilyen jogállású városra kiterjesztette az engedélyt. 253
