A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)

HADTÖRTÉNET - Balla Tibor: Az Osztrák-Magyar Monarchia fegyveres ereje a Nagy Háború kitörésekor

Bállá Tibor: Az Osztrák-Magyar Monarchia fegyveres ereje a Nagy Háború kitörésekor

Ausztria-Magyarországon tehát csak minden negyedik férfi állampolgár teljesített ténylegesen fegyveres szolgálatot. A cári Oroszországban ez az arány 37, Németországban 40, Franciaországban 86 százalék volt.14

1914 nyarán a birodalom 51 milliós lakosságából 450 ooo, míg a 40 milliós Franciaországban 600 000 fő szolgált a hadseregben.15

1913-ban Franciaországban egy aktívan szolgáló katonára 65, Németországban 98, a Monarchiában 128 lakos jutott. 1914-ben a hadbavonultak száma Franciaországban a lakosság 8 százaléka, Németországban 5,5 százaléka, Ausztria-Magyarországon 2,75 százaléka volt.16

A szövetséges német vezérkar világháború előtt megfogalmazott véleménye szerint az osztrák-magyar haderő gyenge volt, leginkább csak egy kerethadseregnek felelt meg. 1912-ben egy közös hadseregbeli gyalogosszázad létszáma pl. 5 tiszt és 93 katona volt, amelyet 1914-re 5 tisztre és 120 főre (a magyar királyi honvédségnél 4 tisztre és 120 honvédre17) emeltek, de csak 5 hadtest területén a létező 16 közül. (Az orosz európai kiegészítésű gyalogszázad ugyanakkor 4 tisztet és 165 főt, az ázsiai kiegészítésű 4 tisztet és 195 főt számlált.)18

Mivel a gyenge keretek mozgósítás esetén a csapattestek feltöltésére a kiképzett legénység egész állományát felhasználták, annak következtében elmaradt a tartalék hadosztályok19 és végeredményben egy tartalék hadsereg felállítása a világháború kezdetéig.20

Ausztria-Magyarországon az egységes és nemzetek feletti közös hadsereg volt a legjelentősebb összetartó erő. Ezen belül a szociális összetételét és társadalmi helyét tekintve egyaránt középosztályi jellegű tisztikar volt az a testület, mely az összbiro- dalmi szellemet a leginkább megtestesítette. A tiszteket az uralkodóhoz és a Monarchiához fűződő töretlen hűség jellemezte.

A hadapródiskolát (a világháború előtti években 19 ilyen intézmény működött a birodalomban) vagy katonai akadémiát (azokból összesen 4 létezett) végzett hivatásos tisztek (számuk 36 000 fő 1914-ben, köztük a német tisztek aránya 78, a magyaroké több mint 10 százalék) - akik közül sokan a vezérkar szakiskolájának, a bécsi Hadiiskolának az elvégzése után vezérkari tisztként a hadsereg kulcspozícióiba kerültek, illetve fejezték be pályafutásukat tábornokként - a nagyszámú (1914-ben mintegy 25 000 fő) tartalékos tiszttel (közöttük a németek aránya 60 százalék) együtt irányították a haderőt. A felsőbb tisztikar és tábornoki kar esetében - néhány kivételtől eltekintve - hiányoztak a háborús tapasztalatok.21

14 RAUCHENSTEINER 2013, 52.

is STORZ 1992, 244.

16 SCHUBERT 1932, 59.

17 BERKÓ 1928,471.

is KERCHNAWE 1932, 42.

is STORZ 1992,244.

20 KRONENBITTER 2003, 196.

21 RAUCHENSTEINER 2013, 62.

20