A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
A HÁBORÚ EGYÉNI SORSOKON KERESZTÜL - Huszár Mihály: „Remélem egyszer csak vissza fog térni zászlós úr is”. Sztélék Ferenc pécsi 19-es önkéntes zászlós első világháborús dokumentumai
Huszár Mihály: „Remélem egyszer csak visszafog térni zászlós úr is”. Sztélék Ferenc pécsi... Kézcsókkal: Feri.”45 A következő állomás Nyíregyháza volt, ahonnét augusztus 6-án küldött lapot.46 Sztélék Ferenc e. é. önkéntes szakaszvezető utolsó levelező lapja, amely a család hagyatékában fennmaradt, 1916. augusztus 16-án keltezett, és postázott. A Csíkszeredái fürdőt ábrázoló levelezőlapban értesíti a családját: „Szeretett jó Édesanyámék! Ma, szerdán idejöttünk be fürdeni az egész társaság. Bözsiék [Csomós Gergelyné - H. M.] i9ig minden lapja megérkezett. Feri bácsinak [Ifj. Sztélék Ferenc - H. M.] a 100 Korona elküldött pénze is megjött. Tegnap, Nagyboldogasszony ünnepén benn voltunk délután Csíkszeredán, paraszt kocsin jöttünk be. Mivel minden zárva volt, nem tudtam egy lapot sem küldeni. - Igen jól megy dolgom. Mindnyájukat sokszor csókolja szeretettel: Feri.”47 Ekkor valószínűleg néhány napos szabadságot kapott. 1916 második felében jelentős változások történtek Erdélyben, miután Románia augusztus 27-én támadást indított. A frissen létrehozott 1. osztrák-magyar hadsereg előbb szívós védelmet alakított ki, majd szeptember 26-án, a német szövetségesekkel kiegészülve ellentámadásba lendült. Több csatában - a nagyszebeniben szeptember 26-29. között, és a persányiban október 5-6. között - jelentős román erőket semmisítettek meg, majd a brassói csatában (október 7-9.) végleg legyőzték, és a határon túlra szorították a betörő seregeket. Sztélék Ferenc zászlós alakulatával jelen volt a román csapatokat üldöző hadmozdulatokban, mint a 61. honvéd gyalog hadosztály része. Ez a hadosztály a Tatros folyó völgyében a Csíkcsicsó-Szépvíz-Gyímesi-szoros vonalon szorította visz- sza az ellenséget, majd október 13-án, már román területen állást foglalt, ahol 15-20 kilométeres sávban mozgó arcvonal alakult ki. November 11-től kezdődően, a tél beálltával az osztrák-magyar és román csapatok is berendezkedtek, beásták magukat.48 A zászlós utolsó csatája (Gyimesi-szoros, Agasufalu) Sztélék Ferenc 1916 nyarától decemberig a „Hadra kelt sereg” kötelékében, a 19. gyalogezred IV. népfelkelő zászlóalj 4., majd végül 14. századának katonájaként szolgált. Az augusztusi Csíkszeredái pihenője után őt is mozgósították és más, a térségben tartózkodó alakulatokkal a Magyarországra betörő román hadseregek ellen vezényelték. A 2. román hadseregtől északra Okna és Capul települések között a 9. orosz hadsereg (Platon Lecsickij tábornok), s attól északra a 8. orosz hadsereg (Alekszej Kalegyin altábornagy) állomásozott.491916. november közepén a honvédek számára kiderült, hogy a román katonákat oroszok váltották fel. Az osztrák-magyar uralkodó, I. Ferenc József november 21-ei halála miatt Fritz Adolf alezredest a király bécsi teme45 MM A CLÉH Gysz. 3272. K. u. K. Militarzenzur Lemberg pecséttel. « MM A CLÉH Gysz. 3272 « Uo. « MAGYARORSZÁG AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN 2000, 156-157., 329-330. « A MAGYAR GYALOGSÁG é. n„ 385. 203
