A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
BARANYA, MINT HÁTORSZÁG - Ernyes Mihály: Pécs-Baranya rendvédelme az első világháború kezdetekor
Ernyes Mihály: Pécs-Baranya rendvédelme az első világháború kezdetekor ügyelet gyakorlását; valamint a Magyar Királyi Csendőrség működésbeli támogatását. A községi rendőr és mezőrendőr csak rendőri szolgálatra volt alkalmazható és szolgálata közben hatósági személy jellegével bírt. A községi elöljáróság, a bíró és a jegyző/kör- jegyző alárendeltségében dolgozott, de bármely meghagyást, utasítást vagy rendeletet a jogosultak az egység vezetőjén keresztül juttattak el hozzá. A rendőri személyzet tagjai állandóan és folytonosan szolgálatban álltak. A testületi létszámok és a megnevezések változóak voltak. A rendőr megnevezéssel illetettek létszáma általában nem érte el a tízet, a szolgaszemélyzet - akik nem képeztek kifejezetten községi rendőrséget - többi tagjával együtt viszont többnyire meghaladta azt.19 Az önkormányzati rendőrségek a helyi - általában városi - önkormányzat irányítása alatt, annak részeként működő polgári fegyveres szervek, terjedelmes és szerteágazó feladatkörrel, a szabályrendeletekre vonatkozó jóváhagyási kötelezettséggel. Hazánkban a törvényhatósági jogú és a rendezett tanácsú városokban a rendfenntartást az önkormányzati rendőrségek látták el, az 1919-ben - néhány területen katonai megszállás miatt 1921-ben - bekövetkezett államosításig.20 A belügyminiszter 1914. szeptember 16-án kelt rendeletével kiadta „a polgári őrség szervezési szabályzatát” szigorú feltételeket szabva annak tagjai számára, egyúttal engedélyezve a szolgálatban történő fegyverviselést. A rendőri létszám apadása miatt és ott, ahol helyi rendőrség nem volt szervezve, a közrend és a közbiztonság megóvása, valamint a közegészségügyi egyéb rendészeti feladatok teljesítése céljából, belügyminiszteri engedéllyel, polgári őrséget lehetett szervezni. A polgári őrség - mint a helyi közrend és közbiztonság fenntartására és fontos rendészeti feladatok teljesítésére alakult őrtes- tület - közvetlenül az elsőfokú rendőrhatóságnak volt alárendelve és mindenben annak utasításai szerint volt köteles eljárni.21 A kivételes hatalom idején működő városi és községi rendőrségek hatékonysága, eredményessége változó volt és nem állt tőlük távol a lakossági részvétel sem, bár sok helyen segítő szervezet - polgári őrség - létrehozására nem is került sor. 19 Rendőr megnevezésű beosztások voltak: rendőrbiztos, rendőrőrmester, rendőrtizedes, rendőrkáplár, rendőrőrvezető, rendőrvezető, gyalogrendőr, községi rendőr, közrendőr, lovas rendőr, mezőrendőr, hegyrendőr. A közbiztonsági/közrendészeti feladatokat teljesítő szolgaszemélyzethez tartozó további megnevezések: bakter, csozlató, csősz, erdőőr, éjjeli őr (tülkös), felelős őr, gyepmester, hadnagy (közrendőr), hajdú, határkerülő, hegycsősz, hegyőr, káplár, kisbíró, körjegyzői irodaszolga, lándzsás, levélhordó, mezei csősz, mezőcsősz, mezőőr, mezőpásztor, nappali őr, pandúr, szőlőcsősz, szőlőpásztor, toronyőr, utcakapitány.) 20 Az 1918. november 13-án Belgrádban aláírt, a háborút lezáró fegyverszüneti egyezmény értelmében, a polgári közigazgatás a magyar kormány kezében marad, de a szövetségeseknek jogukban áll a stratégiailag fontosabb területeket - a fővárost is - megszállni. 1919. április 16-án megkezdődött a román hadjárat Magyarországon, amely szeptember 23-án az észak-dunántúli előrenyomulást követően ért véget. A román hadsereg kivonulása 1920. március 30-án fejeződött be. A Somogy megyei Babócsától induló, a baranyai hegyháton, Baja fölött és Szeged alatt áthúzódó és Marosleléig tartó demarkációs vonalon kívül eső területek 1921 augusztusában szabadultak fel a szerb impérium alól. (Bővebben: ERNYES 2008, ERNYES 2009. A rendőrségekről bővebben: ERNYES 2002) 21 4.220/1914.(IX.16) B. M. sz. Polgári őrségek/polgárőrségek egyébként korábban és később is működtek. 127
