A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
BARANYA, MINT HÁTORSZÁG - Ernyes Mihály: Pécs-Baranya rendvédelme az első világháború kezdetekor
Ernyes Mihály: Pécs-Baranya rendvédelme az első világháború kezdetekor például nyaralóhelyre, kiránduló helyre. Kettős alárendeltség kimondására került sor, azaz: „A csendőrségi tisztek és összes csendőrök személyi, előléptetési és fegyelmi ügyekben a honvédelmi miniszter alá helyeztetvén [...] a közigazgatási és rendőri szolgálati viszony tekintetében a csendőrség a belügyminiszter hatósága alatt áll. ”14 A csendőrség megszervezésének befejezésekor 104 tiszt és 4916 legénységi állományú beosztottból állt. Egy csendőrre 2598 lakos és 53 km2 terület jutott.15 A csendőrség szervezete és területi beosztása többször változott. A csendőrség, a felállításáról szóló törvényben tervezetten a törvényhatósági joggal felruházott városokon kívüli területeken látta el feladatát. Az államháztartás pénzügyi nehézségei miatt azonban a rendezett tanácsú városokban sem került sor a csendőrség államilag szervezett szolgálatteljesítésére. Ugyanakkor a törvényhatósági jogú városok, majd a rendezett tanácsú városok is, a csendőrség segédkezését jogosultak voltak igénybe venni, továbbá e településeken szerződés alapján el is láthatta a csendőrség a rendőri teendők végrehajtását, amennyiben a költségeket a város felvállalta.16 A testület tevékenységének hatékonyságát jól demonstrálják az 1910-1914 közötti, 95,9-97%-os nyomozati eredményességek.17 A községi (autonóm) rendőrségek olyan települések rendőrségei, amelyek területén más típusú rendvédelmi testület is működik (csendőrség, állami rendőrség). A kis létszámú egységek költségeit a település fedezi, létrehozását felsőbb jóváhagyás előzi meg. A magyarországi községi rendőrségek történelmi időszaka a kiegyezéstől a második világháborúig terjed, szervezési területei a vármegyék, települései a nagyközségek és a kisközségek voltak.18 A vonatkozó statútumok felölelték a községi rendőrség és 1894-től együttesen a mezőrendőrség célját, hivatását, hatáskörét; az állományba kerülés feltételeit és körülményeit; a létszámot és a szolgálati viszonyból folyó különös kötelességeket; a fizetést, a ruházatot, a fegyverzetet és a felszerelést. A községi és mezei rendőrség egysége azt jelentette, hogy a rendőrként felfogadott közbiztonsági közegek szolgálatukat részben, mint belrendőrök/közrendőrök, részben, mint mezőrendőrök teljesítették. Az arányt a költségek fedezetéből számították ki. A széleskörű feladat meghatározások magukba foglalták többek között a személy és vagyonbiztonság megóvását; a közrend fenntartását; a büntető törvényekbe és a különböző rendelkezésekbe ütköző cselekmények, a bekövetkezhető károk és veszélyek megakadályozását; a megzavart béke és rend helyreállítását; az elkövetők kipuhatolását; orvosrendőri vizsgálatoknál történő közreműködést; tolonckíséret teljesítését. Továbbá a tűzrendészeti szabályok és a kocsmai zárórák szigorú betartatását; a községbe érkezők feletti kellő fel14 1881:111. te. 8. §. is REKTOR 1980, 93., 96-97. i® 1882. évi X. törvénycikk „a magyar királyi csendőrség által, a törvényhatósági joggal felruházott városok kül- és belterületein való teljesítendőkről". >7 MSÉ 1916, 320.; MSÉ 1918, 320. (Bővebben: PARÁDI 2012) 18 Ugyan a községekről szóló törvények, az 1871:XVIII. te. és az 1886:XXII. te., a rendezett tanáccsal bíró városokat is a községek közé sorolták, rendőrségeik azonban a városi rendőrségek közé tartozóak. (Bővebben: ERNYES 2013) 126
