A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
A HÁBORÚ EGYÉNI SORSOKON KERESZTÜL - Huszár Mihály: „Remélem egyszer csak vissza fog térni zászlós úr is”. Sztélék Ferenc pécsi 19-es önkéntes zászlós első világháborús dokumentumai
Huszár Mihály: „Remélem egyszer csak visszafog térni zászlós úr is”. Sztélék Ferenc pécsi... Huszár Mihály „Remélem egyszer csak visszafog térni zászlós úr is” Sztélék Ferenc pécsi 19-es önkéntes zászlós első világháborús dokumentumai Előszó Az első világháborús katonasorsok dokumentumai a magyar közgyűjteményekben terjedelmes mennyiségben megtalálhatóak. Az akkori családok szinte kivétel nélkül érintettek voltak a harcba vitt testvérek, apák és fiúk életét sorsdöntőén befolyásoló négy és a hadifogságban eltöltött további évek történéseiben. A 20. század eleji Marcali lakosú katonaköteles férfiakat szolgálatra elsősorban Kaposvárra a 44-es és Pécsre a 19-es gyalogezredekbe hívták be. (A szülőhely alapján többen a Monarchia számos másik alakulatába kerültek.) Ebben a dolgozatban Sztélék Ferenc, a 22 éves korában hősi halált halt önkéntes zászlós életútját rekonstruáltuk. A Marcali Múzeum történeti gyűjteményének legnagyobb részét alkotó Sztelek-Csomós építőmester-vállalkozó család hagyatékában több mint 160 darab, Sztélék Ferenchez köthető tárgy, dokumentum és fénykép található.1 Ennek a kétharmada levelezés, a többi az iskolai éveihez köthető dokumentum, tankönyv és füzet. A legkisebb részt az első világháborús katonáskodásának az emlékei jelentik: képeslapok, tiszti iskolai tananyagok, eltűnésének dokumentumai és néhány katonai csoportkép. Az 1915-1916-os katonai szolgálatának helyszínei alapján a pécsi laktanyából eljutott Budapestre tiszti kiképzésre, majd bevetették Przemysl-nél a Bruszilov-offenzíva megállítására, végül átvezényelték az erdélyi Gyimesi-szoroshoz, ahol román területen fogságba esett, és még aznap örökre eltűnt. Sztélék Ferenc pécsi 19-es élete tragikus véget ért, ugyanakkor katonasorsa a megmaradt családi hagyaték alapján viszonylag jól rekonstruálható.2 Család és iskolák (Marcali-Veszprém-Budapest) Sztélék Ferenc3 1894. május 26-án született Marcaliban. Édesapja Sztélék István (1862-1909) asztalosmester, míg az édesanyja, Béry Erzsébet (1866-1946), egy ti1 HUSZÁR 2013, 171. Ezt az együttest Sztélék Ferenc unokaöccse, Csomós László (1914-1994), a család utolsó tagja, az elkallódástól megmentve, több részletben adta be a múzeumba. 2 Az elmúlt években kettő marcali járásbeli 19-es katona - Udvari Imre tizedes és Varga József főhadnagy - dokumentumaiból készült könyv: KISS 2011, 1-165.; KISS 2014, 1-205. 3 Anyakönyvezett neve Sztélék Ferenc János volt, ugyanakkor a levelezéseiben, hivatalos okirataiban a Sztélék Ferenc nevet használta. A nagybátyjával, if). Sztélék Ferenccel való névazonossága miatt ebben a dolgozatban a Sztélék Ferenc névalakot használtam. A családi síremléken viszont megkülönböztetésül az ifjabb Sztélék Ferenc név alakot vésettük fel, mivel egy másik, gyerekkorban meghalt nagybátyja is a Sztélék Ferenc nevet viselte, akinek a neve így szerepel az obeliszken. 193
