A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
A HÁBORÚ EGYÉNI SORSOKON KERESZTÜL - Huszár Mihály: „Remélem egyszer csak vissza fog térni zászlós úr is”. Sztélék Ferenc pécsi 19-es önkéntes zászlós első világháborús dokumentumai
Huszár Mihály: „Remélem egyszer csak visszafog térni zászlós úr is”. Sztélék Ferenc pécsi... zenegy gyermekes szőlősgyöröki kisnemesi család legkisebb gyermeke volt.4 Négy gyermekük született, akik közül Elemér és István gyerekkorban halt meg. Leányuk, Sztélék Erzsébet (1892-1947) öccsével szoros, jó testvéri kapcsolatban volt. Ő 1911- ben ment férjhez Csomós Gergely (1883-1969) építőmesterhez, aki öccse jó barátja lett. Sztélék István családja Marcaliban tisztes jómódban élt, mivel a Béry nagyszülők tehetős boronkai kocsmárosok voltak. Sztelekék pedig a település nevezetes építőmester-vállalkozó famíliájának számítottak. Az építési vállalkozást még a nagyapa, id. Sztélék Ferenc (1828-1911) kőműves- mester alapította 1850-ben, akinek az egyik fia, ifjabb Sztélék Ferenc (1856-1926) a Dunántúlon híres építőmesterré, neves „kastélyépítővé” vált.5 Később ő, a gyermektelen nagybácsi vette szárnyai alá tehetséges, szorgalmas unokaöccsét, miután annak édesapja 1909-ben meghalt. Sztélék Ferencet tehetős és köztiszteletben álló rokonság vette körbe: egyik nagynénjének a férje kilenc segéddel dolgozó vagyonos szabómester és községi bíró, míg a másik nagynénjének a férje a marcali római katolikus elemi iskola első igazgatója, és templomi kántor volt. Sztélék Ferenc gyermekkorát meghatározta a kisvárosi vállalkozó-polgárság világa, a család mezőgazdasági befektetései, a Kossuth, majd Erzsébet (ma Petőfi) utcai polgári lakóház és a környezete.6 Az alapfokú iskolai tanulmányait a „marczalii izraelita nyilvános elemi népiskolában" végezte 1904-ben, amely akkoriban a település legjobb iskolájának számított és népszerű volt a tehetős, keresztény családok körében is.7 A jó és jeles tanulót 1905- ben a szülők a Kegyes-tanítórendiek budapesti főgimnáziumába íratták be, ahol leromlottak a jegyei.8 1906-tól a II. osztályt már a Kegyes-tanítórendiek veszprémi főgimnáziumban folytatta. Sztélék Ferenc itt hét évet töltött el, amely meghatározó kapcsolatokat és barátságokat eredményezett számára. Végig jeles eredményeket ért el. Egy évig (az 1906/1907-es tanévben) Bernáth Aurélnak, marcali neves festőművész szülöttének is osztálytársa volt.9 Sztélék Ferenc 1913-ban érettségizett, kitűnő eredménnyel.10 Sikeres felvételét követően 1913 szeptemberében kezdte meg tanulmányait a budapesti Kir. József Műegyetemen, mint építészhallgató. Két teljes és egy fél tanévet végzett el, amelyet az 1915. december í-én aláírt és lepecsételt leckekönyve bizonyít.11 Ezekben az években a Fehérvári út 17.-es szám alatt található Szent Imre 4 Keresztszülei Skergula András szigetvári vendéglős és felesége Béry Terézia, Béry Erzsébet testvére voltak. Marcali Római Katolikus Plébánia Keresztelési Anyakönyv VIII. kötet (1893-1904) 42. oldal, 91. folyószám. (Az adatot köszönöm Kiss Kálmánnak.) 5 HUSZÁR 2014, 379-380. 6 VADÁL 2004, 28-31. 7 MM A CLÉH - Gysz. 3441. 8 MM A CLÉH - Gysz. 3441. 9 ÉRTESÍTŐ 1908.; ÉRTESÍTŐ 1909; ÉRTESÍTŐ 1910; ÉRTESÍTŐ 1911. Bernáth Aurél (1895-1982) a következő tanévben már Keszthelyen folytatta a tanulmányait. Ahol viszont egy másik marcali, Lengyel József (1896-1975) író volt az iskolatársa. 10 MM CLÉH Gysz. 3445. Az érettségi bizonyítvány másolata 1913. június 19-én készült. Az eredeti bizonyítványt a műegyetemre be kellett adni, így az nem található meg a családi hagyatékban. ‘ i MM A CLÉH Gysz. 3339. 194
