Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Bősz Attila: A „Mecsek Garage ”. Egy pécsi kocsigyártó vállalkozás a 20. század első felében
nyújt előnyt az autóbusz, hogy nagy terjedelménél fogva simábban és zökkenő nélkül halad. Minél nagyobb az autóbusz, annál kevésbé érezni a rázást. Ez éppen úgy van, mint az óceánon. Kis hajó ringását jobban érezni, mint a nagy hajóét. A Pullmann- kocsinjobb utazni, mint a vicinális rozoga régi kupéjában. Az autóbusz mindenképp a jövő közlekedési eszköze. Látjuk ezt Amerikában, ahol az egyes falvak, farmok és telepek egymásközti forgalmát autóbuszok bonyolítják le. Az autóbusz az új kor delisanca,”42 (A „delizsánsz”, vagy fedett társas kocsi az utasszállító postakocsi volt, mely a 18. század közepétől rótta a magyar utakat.) A Varga-cég készítette az újabb pécsiek mellett Szombathely (12. kép) és Nagykanizsa helyi autóbuszait is. Helyközi viszonylatok is fűződnek a cég nevéhez, például a rendszeres távolsági autóbusz-közlekedés helyi úttörőjének, Feuerstahler Viktor Szederkény-Pécs, illetve Pécs-Mohács járata. Feuerstahler 1926 márciusában szerezte be második buszát, egy FIAT 505-ös alvázára épített járművet. A karosszéria és az utastér Varga Gyula műhelyében készült a 18 ülőhelyes, 35 lóerős, piros színű buszhoz. Március 6-án ezzel indult meg a pécs-mohácsi járat, melynek második járműve 1928 decemberére készült el. Ez volt a legnagyobb vidéki autóbusz az országban, több mint tíz méter hosszú, 40 ülő- és 20 állóhellyel.43 A Pécs-Kaposvár, Pécs-Bonyhád, a Siklós-Harkány stb. járatok buszai is a Varga-cégnél készültek, mely nem csak gyártással, de még bérbeadással is foglalkozott, amit a Pécsi Naplóban feladott hirdetés is bizonyít.44 Varga Gyulát ismertsége és elismertsége, valamint vevőköre elsősorban a Dél-Dunántúlhoz kötötte, de országosan számon tartott volt nemcsak munkái, de kapcsolatai révén is. A cégalapító személye közismert volt Pécsett. Az Ipartestület munkájában 1913-tól vett részt, később a vezetőségbe is beválasztották, de - bár sokan szerették volna - elnök nem akart lenni, mondván, hogy az elvette volna a munkára szánt idejét.45 1903-ban választóként vett részt az Iparkamara Pécs városi alkerületében választandó 24 iparos beltag megválasztásában. 1913-ban már beválasztották a beltagok közé póttagként olyan nevek mellett, mint Taizs József nyomdász, Hamerli Imre kesztyűgyáros, vagy Romeisz György rézáru gyáros.46 1928-ban ismét sor került a kereskedelmi és iparkamarai választásokra, ami azelőtt csak 1913-ban volt. Ezzel párhuzamosan az Ipartestület vezetősége is megújult. A Pécsi Ipartestület elöljáróságának titkos szavazásán, ahol az új elnök megválasztása történt, a 36 voksból 18-at kapott Márovits Andor építőmester, 13-at Varga Gyula, a többiek lényegesen 42 VARGA Gy. 1926, 10. 43 TREBBIN, LEHMANN 2007, 190-193. 44 Pécsi Napló, 1936. augusztus 13., 8. 45 VARGA Cs. 1980. 46 MNL BaML IV. 1406. o. PKI. A „Mecsek Garage”. Egy pécsi kocsigyártó vállalkozás a 20. század első felében 305 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
