Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Kaposi Zoltán: A föld és a család kapcsolata a dél-dunántúli középbirtokosok körében a 18-19. században
vissza alapon próbálták meg a birtokáramlást megoldani. A bene possessionati felfelé orientálódott: tagjaik egy része a 19. században bárói és grófi címet szerezhetett, ami további lehetőséget biztosított még magasabb szintű kapcsolatok kiépítéséhez vagy hivatalok megszerzéséhez.7 Nézzük meg a továbbiakban, hogy a Dél-Dunántúlon a jómódú középbirtokosok milyen családpolitikai stratégiával próbálták meg a földvagyont megőrizni és szaporítani. Az alapvető probléma a stabil méretű földbirtok és a szaporodó családlétszám ellentmondásosságából származott. Kötött terjedelmű tanulmányunkban nincs lehetőségünk a témát a maga totalitásában vizsgálni, ezért eddigi kutatási eredményeinkre alapozva öt fontosabb modellre hívjuk fel a figyelmet. A családlétszám növekedése - a földbirtokok szétesése, elvesztése Az első eset a dezséri Országh-família történetébe vezet be. A Trencsén vármegyéből származó família egyik ága a 18. század közepe felé telepedett át Dél-Dunántúlra. Elsőként Országú András (1726-1788) költözött Pécsre, aki a Káptalanban kanonok, majd hosszú időn keresztül a Papi Szeminárium direktora volt. Berényi pécsi püspök halála után ő irányította a pécsi egyházmegyét. 1774 körül öccse, István is áttelepült Baranyába.8 András volt testvére plenipotenciáriusa, s ő istápolta testvére pályafutását. Országú István bátyja tekintélyes egyházi befolyásával egyre fontosabb emberré vált, s jelentős anyagi forrásokra tett szert. Országú András 1774-ben megvette a kincstártól Pécsett, a Fő tér északi oldalán lévő ingatlant, majd az „előkelőén helyreállított házát” 1782-ben Istvánnak ajándékozta.9 A századforduló háborús időszakában a föld egyre fontosabbá vált a magyarországi nemesség életében; ugyanakkor ez volt az a korszak is, amikor a meggazdagodás lehetősége mellett felgyorsult a hazai nemesség eladósodása is. Mindenképpen érdemes volt földeket szerezni főleg akkor, ha azon majorsági gazdálkodásra is alkalom nyílott. Országú István még 1799 előtt megszerezte Drávafok falu és környékének birtokjogát a Szily-családtól. Ezt 1802-ben kikerekítette az addigra eladósodott Melczer Ignácztól megvásárolt Drávafok melletti földekkel (Tótharaszti, Borjanác), a Szigetvár melletti zsibóti-turbéki birtokokkal, valamint a Nyugat-Somogybán lévő Szabás falu 7 A jómódú középbirtokos réteghez lásd még: SZÍJÁRTÓ 2006. 8 MNL BaML XII. 1. Pécsi Székeskáptalan Hiteleshelyi levéltára, 1774. 9 MADAS 1978, 657-658. A föld és a család kapcsolata a dél-dunántúli középbirtokosok körében a 18-19. században 17 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
