Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Kaposi Zoltán: A föld és a család kapcsolata a dél-dunántúli középbirtokosok körében a 18-19. században
Rangos famíliák - jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon f elével.10 A vásárlásokkal a Pécsett élő Országh István és családja Somogybán 11 ezer holdas birtokossá vált.11 Országh István 1804-ben meghalt. Feleségétől, Krisztovics Máriától hat gyermeke született: András, Imre, Sándor, illetve Franciska, Jozefa és Krisztina. A Magyarországon megszokott öröklési szokásoktól eltérően Országh István gyermekei között egyenlő arányban osztotta szét földjeit. „Rendelem és altaljában akarom, hogy mind ingó mind ingatlan jószágomban hat élő gyermekem egyaránt osztozzon, mivel nekem egyik gyermekem ollyan mind a másik, valamint pedig hogy jószágban egyaránt succedáltak úgy a terhekben is tudniillik az adósságoknak kifizetésében egyenlőképpen succedálni.”12 A testamentum ezzel keretek közé zárta a testvérek lehetőségeit. Egyrészt amíg nem érték el a nagykorúságot, addig divisiót tartani nem lehetett. Másrészt az egyéni törekvéseket korlátozta a végakarat, hiszen vagyonkezelőt neveztek ki a birtokra, aki minden befolyó jövedelmet egyenlően osztott el az örökösök között. A korabeli levelekből egyértelmű, hogy a gazdálkodásból származó jövedelmek szétosztása főleg a férfiörökösöknek nem tetszett, az elsőszülött Országh András például meg volt arról győződve, hogy a zártartó nem ad neki valós információt a birtok jövedelmeiről.13 A vagyon szempontjából nagy problémát jelentett a következő generáció megjelenése. Az Országh-família testvérei esetében is előfordult, hogy a hat örökös közül néhány utód nélkül halt meg, s ilyenkor részbirtokuk visszaszállt a többi testvér összes élő tagjára vagy leszármazottjára, vagyis hamar népes közbirtokosság jelenhetett meg. A dezséri Országhok esetében az 1830-as évek vége felé három (András, Imre és Franciska) ágon voltak még földek.14 Közülük András utód nélkül meghalt; a Franciska ágán lévő egyharmadnyi birtok a lidértejedi Nagy Istvántól származó két lányhoz került, akiktől aztán a Pozsony megyéből származó budafai Vermes, és a somogyi középbirtokos Tallián-családnál kötött ki.15 A família egészét vizsgálva az 1850-60-as évek10 MNL OL U et C. 203 :9. A vásárlás előtt a Budai Kamara könyvelősége egy terjedelmes (17 folia és 49 melléklet) összeírást készített. In: Urbáriumok és összeírások a MOL-ban. Arcanum, 2004.; ill. VASDÉNYEI 1922, 34. 11 MNL SML IV. 1. h. Összeírások 282-283. 1806. évi birtokösszeírás. 12 MNL BaML IV. 270. d. Baranya vármegye Központi Törvényszékének iratai. Csődperek. 89. Országh család csődpere 1806—1847 (a továbbiakban MNL BaML Országh-sequestrum). Országh István testamentuma. 13 MNL BaML Országh-sequestrum, 1806. Országh András panasza a zártartó ellen. 14 MNL SML IV. 1. h. Összeírások. 273. Conscriptiones possessionum, 1840. év. 15 MNL SML IV. 1. h. Összeírások. 225. 1843-ban Nagy István két lányának (Aloysiának, Vermes Jeromosnénak és Karolinának, Tallián Jánosnénak) az Or- szágh-földekből 4736 hold volt a kezén. Az 1849. évi birtokösszeíráskor 2 371 holdja volt özvegy Vermesnének. MNL SML IV. 1. h. Összeírások. 1. 1848-49. 18 Kaposi Zoltán
