Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Rozs András: A Rozingerek. Egy pécsi polgárcsalád a 18-20. században
A török kiűzése után újratelepült Pécs város iparos és kereskedő polgársá- . gának vezető tisztségviselőiről, jeles polgárairól készültek helytörténeti munkák. A polgári elit mellett azonban bemutatásra érdemes az egyszerű mesteremberek, a céhes polgárok története is. E dolgozat célja a pécsi polgárság egy átlagos iparos családja, a Rosinger (Rozinger) lakatos- és tímár família sorsának, családtörténeti jellegzetességeinek, társadalmi kapcsolatainak felvázolása. Stephan és Joseph Rosinger lakatos ?nesterek tevékenysége Pécsett a 18. században Pécs Város Tanácsának 1742. évi iratai között szerepel egy bejegyzés, mely szerint Stephanus Rosing vasmunkákat végzett a főtéri Szentháromság szoborcsoporton.1 A későbbi iratokban Stephan Rosinger néven említett lakatosmester Pécs város második Szentháromság szobrának vasmunkáit készítette. A szövegből nem derül ki, hogy e vasmunkák milyen célt szolgáltak, de minden bizonnyal a szobor vaskerítését kellett megalkotnia a mesternek. E szobrot az 1739-40. évi pestisjárvány után létesítette a város.2 Ennek az első szobornak lebontása után, ugyanazon a helyen, a Fő tér (ma: Széchenyi tér) felső részén alkották meg az új szoborművet.3 Egy 1743. évi tanácsi jegyzőkönyvi bejegyzés Rosingert lakatosmesterként említi.4 A Pécs városi Polgárkönyvben 1743. július 1-jei dátummal szerepel Stephanus Rosinger, tehát Stephan Rosinger lakatosmester ekkor rótta le a polgártaksát, tett polgáresküt, s ezek alapján nyerte el a polgárjogot,5 s a Liber Civilis, német nevén Burgerbuch bejegyzése alapján pécsi polgárrá fogadták.6 A polgárrá levés jelentős pénzösszeg, taksa lefizetésével járt, tehát csak vagyonos, tehetős mester válhatott polgárrá. Rosinger esetében nem tudunk a polgártaksa összegéről. A polgárság elnyerése előfeltétele volt a céhtagságnak. Akiknek nem volt polgárjoguk, azokat az idegenek nyilvántartásába vették fel. 1736-ban a pécsi tanács rendeletet hozott arról, hogy a céhekbe csak olyan személyek léphetnek be, akik 1 MNL BaML IV. 1003. a., PVT. jkv. 319/1742. sz. 2 Az első Szentháromság-szobrot 1713-ban emelték a pécsiek a török utáni első pestisjárványt követően, hálaadásként Istennek szentelve. VÖRÖS 1963, 46. 3 VÖRÖS 1963, 48-49. 4 MNL BaML IV. 1003. a., PVT. jkv., 49/1743. sz. 5 MÓRÓ 1988, 51. 6 MNL BaML IV. 1003. e., Összeírások, 1. Pécs város összeírásai, 1. Polgárkönyv (Liber No. 114. Liber Civilis, Das Burgerbuch), 172. 1743. Ima July. Stephanus Rosinger A Rozingerek. Egy pécsi polgárcsalád a 18-20. században 263 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
