Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Rozs András: A Rozingerek. Egy pécsi polgárcsalád a 18-20. században
Rangos famíliák - jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon p olgárjogot nyertek. Az esküt nem tett lakosok 1750-től még a tanácsházban sem jelenhettek meg, nem szólalhattak meg a város ügyeiben.7 Stephan Rosinger születésének, házasságának adatait, származási helyét a római katolikus egyház pécsi anyakönyvei nem közük.8 A városi tanácsi adatokból és az anyakönyvi bejegyzések hiányából-meglétéből arra következtethetünk, hogy Stephan Rosinger 1742-ben, 29, vagy 30 évesen érkezhetett Pécsre, feleségével, Maria-val és két éves fiukkal, Joseph-fel, esetleg a megelőző egy-két évben. Feltételezhető, hogy ő nem a Magyar Királyság területén, hanem külhonban született.9 A lakatos Stephan Rosinger és családja valószínűleg a Német-római Birodalomból érkezett Pécsre, e feltevést támasztja alá a családi hagyomány, mely szerint a família a Német-római Birodalomból, a ma Németország Alsó-Szászország tartományához tartozó Braunschweig városából származik.10 A német lakatos mester hamar tekintélyre és szakmai elismerésre tehetett szert, ha megelőzve a városban korábban itt élő lakosokat, olyan jelentős munkát kapott a városi tanácstól, mint a Fő tér Szentháromság szobra. Más jelentős munkával is megbízták. O készítette el a pécsi székesegyház több kovácsoltvas berendezési tárgyát, rácsokat, ajtókat.11 Az 1740-es években Pécs városa képes volt foglalkoztatni és eltartani nem egy külországból jött mesterembert. A török visszafoglaló háborúban jórészt elpusztult várost be kellett népesíteni, és fel kellett építeni. Az 1690-es évektől, és a 18. század folyamán folyamatosan érkeztek Pécs (Fünfkirchen) városába kézműves mesterek, legények, valamint kereskedők az osztrák örökös tartományokból, Horvátországból, Boszniából, és a különböző német hercegségek, grófságok, fejedelemségek városaiból.12 A Rosinger familia az 1740-es évek elején még egy félig felépült városba érkezett, romos házat, üres telket találhatott még bőven. A Fő téren ugyan állt már a városháza (1698-tól, felújítva 1710-től), a jezsuita rendház (1726-tól), a jezsuiták által használt, keresztény templommá 7 VÖRÖS 1963, 116. 8 Stephan és Joseph Rosinger anyakönyvi adataira lásd „A Rosinger (Rozinger, Rozs) család leszármazási adatai” című fejezet, valamint 3. sz. melléklet. 9 Felmerülhet ugyan, hogy Stephan Rosinger és családja valamelyik Baranya, vagy Tolna megyei községből érkezett Pécsre, erre utaló adatra azonban nem leltem egy dokumentumban sem. R. A. 10 A Rosinger család Pécsett élt 20. századi leszármazottja, néhai Balogh Istvánná, született Rosinger (1935. október 19-től Rozs) Mária a családi hagyomány alapján úgy tudta, hogy a család a németországi Braunschweig városából érkezett Magyar- országra. (A szerző értesülése Balogh Istvánnétól.) Ezt azonban nem támasztja alá forrás, dokumentum, sem a családi, sem a Pécs városi iratok között nem található vonatkozó adat. R. A. 11 BOROS 1985, 34-36, 82. 12 MÓRÓ 1988, 51-81. 264 Rozs András
