Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Ódor Imre: "Rokonok és grádicsok". Rangos famíliák a 18. századi Baranyában
Rangos famíliák - jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon f elállítása azonban lehetővé tette számára is a tényleges szolgabíróság megszerzését. 1776-ban a perceptori posztra pályázott - eredménytelenül. Fivére, Antal - aki már magángyakorlatot folytató ügyvéd volt - viszont elnyerte az újonnan rendszeresített másodaljegyzői állást. Az 1777. évi tisztújítást követően Jeszenszky Emánuel a Baranyavári járás szolgabíró posztját tölti be, míg az 1779-ben elhunyt hegyháti főszolgabíró tisztét Jeszenszky Antal vette át, aki 1785-ben lemondás következtében a szentlőrinci főszolgabírói hivatalba tehette át székhelyét. 1787 januárjában báró Splényi József főispáni adminisztrátor a főszolgabírákká kinevezett Jeszenszkyek közül Antalt ismét a hegyháti járás, míg Emánuelt a Baranyavári járás élére helyezte. Az 1790-es tisztújításon alispán-jelöltként számításba vett Jeszenszky Emánuel a számvevői hivatalt nyerte el, míg fivére a táblabírák körébe került, s helyet kapott a „koronaőrző bandérium” vezérkarában is, 1791-ben pedig a megye követeként részt vett az országgyűlésen. 1791-től aztán Jeszenszky Emánuel is helyet foglalhatott a táblabírák sorában. Az 1794. évi tisztújításon Emánuel neve első, Antal neve pedig másodalispánként merült fel, de egyiküknek sem sikerült a megye első tisztségét^elnyernie. Jeszenszky Emánuel 1799-ben mondott le főadószedői posztjáról, a táblabírói rangjukat azonban mindketten még az 1800-as évek elején is viselték. Emánuel fiával, Jeszenszky Imrével 1809-ben a megye inszurgenseinek hadnagyaként, 1813-ban mint megyei főszolgabíróval találkozhatunk.38 Rokonok és grádicsok A megyei tisztviselők, illetve a pécsi nemesek egymás közötti házasodásá- nak gyakoriságát bizonyítja a Thanyi-Jankovich (1719), a Jankovich-Adamovich (1722), a Hersching-Hegyi (1727) és a Zarka-Bana (1731) családok közötti házasság. A Hojtsyak esetében a családi szálak szorosabbá tételét az egymást követő generációk házassága nyomatékosította. Hojtsy Mihály a jómódú és Pécsett köztiszteletben álló családból választott feleséget magának, amikor 1743-ban Adamovics Katalint (ekkor már Jankovich Antal özvegye) oltár elé vezette. Fia, Benjamin pedig a Jankovich-Adamovich házasságból származó Máriát vette feleségül (1748). A Pécsett különösen respektált egyházi méltóságokkal rokonságba kerülni ugyancsak presztízs növekedését eredményezhette. Ezt igazolja Berényi Gergely házassága (1714), (melynek egyik tanúja Kasó István nagyprépost), továbbá Paffán András-Kun Agnes és Zombory Ignác-Fonyó Mária frigye 1740-ben. Az 1730-as évektől egyik-másik tendencia is felerősödik. Elsősorban a szomszédos vármegyékből Baranyába települó'k jóvoltából a házasulandók köre a 38 ANGYAL 1899. 76 Ódor Imre
