Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Ódor Imre: "Rokonok és grádicsok". Rangos famíliák a 18. századi Baranyában
megye határain kívülre is kiterjed. Petrovszky József például a tolnai alispán leányát, Brodarich Teréziát vette feleségül, míg leányuk Zsófia Hrabovszky Sándornak nyújtotta kezét (1737). E körbe sorolható Kliegl Ignác bátaszéki kasznár házassága is a jómódú birtokos famíliából származó Kun Klárával (1738). A megyében állomásozó katonaság köréből is többen a letelepedés mellett döntöttek. A Württenberg-ezred kapitánya, Grosheim Henrik például Spreng Annát vezette oltár elé 1739-ben, míg Jeszenszky János (a szigetvári helyőrség parancsnoka) Váth Dániel alispán leányát, Klárát vette feleségül (1748). A napóleoni korszak egyik híres osztrák tábornoka, Frimont is pécsi hajadont választott nőül, Mitterpacher Klára személyében.39 Ugyanakkor a baranyai nemeskisasszonyok is messze földön kelendők voltak. Például a Jeszenszky család hölgy tagjai közül Jeszenszky Karolinát Octavian Hoffer ezredes, Amáliát Sigray József gróf, míg Annát Révay Miklós vette feleségül. Mindazonáltal a megye vezető köreit átszövő rokoni kötelékek egyik legerősebbjét egy „dupla sógorság” alapozta meg. Horváth Dániel alispán „fiú- sított” lányainak (Klára és Krisztina) kezével 1748-ban baranyai birtokhoz jutó Jeszenszky János, illetve Petrovszky Ferenc fiai Antal és János egyaránt a Somogy megyei illetékességű gyulai Gaál családból választott feleséget magának, Zsófia valamint Franciska személyében (1779). Ugyancsak a megyei nemesség közötti kapcsolat megszilárdítását, s némiképpen a belső hatalmi viszonyok átrendeződését vonta maga után Kajdacsy II. Antal házassága Jeszenszky Klementinával, továbbá Bésán Imre frigye, Sauska Ferenc özvegyével, Daróczi Annával. A Jeszenszkyek és a Kajdacsyak hagyományosan jól nősültek. Jeszenszky Jánoshoz hasonlóan - Kajdacsy I. Antal is az első alispán lányát vette feleségül, s Hojtsy Jozefa kezével nemcsak előmenetelét biztosította, hanem vagyoni helyzetét is biztos alapra helyezte, megszilárdította. Jeszenszky Emánuel presztízsét sem rontotta, hogy szintén alispáni famíliából, Hersching Anna személyében választott feleséget magának. Kardos Jánosnak sem származott hátránya abból, hogy Kajdacsy Antal húgát, Teréziát vezette oltár elé (1768). (Persze ahhoz, hogy e „fényes” házasságot kellően nagyszabású lakodalom követhesse, az ekkor már özvegy örömanyának, Kajdacsy Zsigmondnénak ezer forint kölcsönt - a megye első tisztviselője 2 évi fizetésének megfelelő összeget - kellett felvennie.) A 18. század második felétől - összefüggésben a töröktől visszafoglalt déldunántúli megyék birtokviszonyainak állandósulásával - ismét felerősödik a szomszédos megyék birtokosai közötti házasodási kedv. A bonyhádi (Tolna megyei) birtokközpontú Perczel család tekintélyes tagja, Ignác Sauska Mária feleségül vételével jelentősen megerősítette baranyai pozícióját. A „tolnai kapcsolat” erejét és - természetszerűleg - az érdekek szemé39 Pécsi Napló, 1906. június 29. Cserkuti Adolf: Az asztrodoccói herceg pécsi házassága. „Rokonok és grádicsok”. Rangos famíliák a 18. századi Baranyában 77 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
