Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Kult László: Egy "jó káder" karrierje a szocialista Magyarországon. Rapai Gyula politikai pályafutása
Rangos famíliák - jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon M agyarország” pártapparátusi miliőjébe enged bepillantást, ami mindmáig kevesebb figyelmet kapott az államszocialista múlt feltárásában. Kezdetek, család, 1923-1947 Rapai Gyula a Tolna vármegyei Kányán született 1923. október 10-én (a közel 900 lelket számláló település 1950-től Somogy megyéhez tartozik). A kisbirtokos, szegényparaszti családban összesen kilencen voltak testvérek, közülük azonban a felnőttkort csak négy gyermek élte meg. Apja a helyi erdő- és legeltetési társaság elnöke volt, édesanyja még írni-olvasni sem tudott. A polgári iskolát a közeli Siófokon végezte el. A család 6 hold földön gazdálkodott, amelyhez némelyik évben béreltek még néhány holdat, és időnként az egész család napszámba járt Kornfeld báró szomszédos remetepusztai birtokára.3 Rapait 1944 szeptemberében hívták be katonának. Pécsett kellett jelentkeznie, ahol a 905-ös zászlóalj kötelékében a híradósokhoz vonultatták be. Egységével kezdetben Csanytelek mellett, a Tiszánál ástak árkokat, majd a szovjet csapatok közeledtével századát áttelepítették Faddra, később pedig Pécsre. Itt kórházba került, és tulajdonképpen egy sérvoperáció menti meg attól, hogy alakulatával Németországba kelljen vonulnia. Majd a pécsi kórházat Balatonföldvárra költöztették, ahonnan 1945-ben Rapai gyalog ment haza szülőfalujába, Kányára. A Magyar Kommunista Pártba 1945 áprilisában lépett be.4 Memoárjában felteszi magának a kérdést, hogy vajon miért, milyen okból is lépett be egyáltalán? „Talán azért, mert gyűlöltem a gazdagokat, a Kornfeld bárót és kiszolgálóit, akik évente egyszer végighajtottak a falu utcáján négylovas hintájukkal, s a hintából kiszállva a kányái pufándlis, bő ruhás lányokat, menyecskéket különböző pózokban lefényképezték. Úgy bántak velük, mint valami játékszerekkel” - fogalmazza meg Rapai akkori gondolatait.5 6 1946-ban rövid időre újra bevonult katonának, százada építette fel a Pilisvörösvár és Dobogókő közötti telefon- és villany- vezetékeket, illetve vasútbiztosítást végzett Budapest és Szeged között. 1946 szeptemberében Szőnyi Tibor, az MKP Központi Vezetőségének megbízásából ún. „káderezésre” hívta Szekszárdra. Szőnyi úgy döntött, hogy felveszik a pártapparátusba, és rövidesen pártiskolába is küldik/' Rapai a párt 3 LÉPCSŐFOKOK, 7-9. és 48-49. 4 A családból egyedül Rapai Gyula lépett be a pártba. Rövid ideig bátyja, Rapai Pál is vállalt politikai munkát, mint a Kányái Nemzeti Bizottság parasztpárti delegáltja. In: MNL TML (Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára) XVII. 38. Kányái Nemzeti Bizottság. Jegyzőkönyvek, 1945-1946. 5 LÉPCSŐFOKOK, 5. 6 LÉPCSŐFOKOK, 3-4. Szőnyi Tibor később érintett volt a Rajk-perben, és 1949. 398 Kult László
