Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Kult László: Egy "jó káder" karrierje a szocialista Magyarországon. Rapai Gyula politikai pályafutása
Tamási Járási Titkárságán kezdett dolgozni, ahol az adminisztrációval járó feladatokat végezte. A járási titkár ekkor Balla Károly volt. Rapai munkájához tartozott a napi levelezés lebonyolítása, az egyes jegyzőkönyvek elkészítése, különböző gazdasági ügyek intézése, valamint a tagdíjak összegyűjtése és azok elszámolása a megyei titkárság felé.7 Gyakran kijárt az alapszervezetekhez is, ahol taggyűléseket, „népnevelő értekezleteket”, falugyűléseket szervezett. Első fizetése 640 Ft volt. Mindezek mellett Rapai irányította a párt helyi ifjúsági szervezetét, mint a MADISZ járási titkára. Fiatal párttagokkal foglalkozott és előadásokat, felolvasásokat, vitákat vezetett. A telet már Pécsett, a Buzássy Ábel utcai pártiskolában töltötte, ottani tartózkodása alatt az ún. Munkás Akadémiára is rendszeresen ellátogatott, meghallgatni Hajdú Gyula és Ernst Jenő előadásait. Tamásiba való visszaérkezését követően az apparátusi létforma következő lépcsőfoka várt rá. Az első önálló munkahelyek, 1947-1949 1947 elején Rapai Gyulát áthelyezik a Tolna megyei Zombára, körzeti titkárnak, ahol a felülről kapott utasításokat már egyedül, önállóan kellett végrehajtania. Korábban felvették az ún. Népi Kollégiumba, ám közölték vele, hogy erre most nincs lehetőség, mert „[...] a pártnak szüksége van rád/”, amelyre azt a választ adta, hogy „[..] azt teszem, amit a párt mond,”8 így került Zombára, amelyhez tíz község pártszervezete tartozott. A településen ekkor nagy a népesség mozgása. Megérkeznek a bukovinai székelyek, illetve az 1946. február 27-én aláírt csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény értelmében a felvidéki magyarok.9 Időközben a németajkúak kitelepítése is folyamatos volt, amely óriási emberi konfliktusokhoz vezetett. Rapai memoárjában visszaemlékszik arra a pillanatra, hogy „[...] vajon mit érezhették azok, akik kitelepítés előtt álltak, de házukba már betelepítettek egy másik, idegen családot, és őket a ház konyhájába vagy kamrájába száműzték. ” Ez a történelmi helyzet sok visszaélésre is okot adott, amely alapján Rapait is sokan felkeresték, hogy segítsen, amit tud. „Egy sváb fiú vadonatúj, 250 cm?-es motor- kerékpárját adta volna nekem, ha levetetem nevét a kitelepítendők listájáról” - írja, majd folytatásként megemlíti, hogy „[...] volt olyan betelepített nő is, aki magát október 15-én kivégezték. 7 MNL TML X. 6. MKP Tamási Járási Titkársága. Iktatott iratok, 1946. 8 LÉPCSŐFOKOK, 21. 9 GYARMATI 2011, 88. Egy „jó káder” karrierje a szocialista Magyarországon. Rapai Gyula politikai pályafutása 399 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
