Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Cseresnyés Ferenc: Krisztics Sándor a katolikus-keresztény politika lehetőségeiről az 1930-as években
Rangos famíliák-jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon t ársadalomban, az egyházak között, a keresztény szervezetekben, de még a parlament és a kormány állami területei között is. És bár a civiltársadalmi szereplők képesek sokféleképpen befolyásolni a politikai akaratképzési folyamatot (lobbizás, tüntetések, demonstrációk, petíciók, sztrájkok stb.), a tényleges befolyás lényegében mégis attól függ, hogy a civiltársadalmi követeléseket befogadják-e a politikai pártok és az állami szféra, vagy sem. A környezetvédelem területén kibontakozó helyi polgári kezdeményezések tapasztalták meg, hogy csak az állami politika színpadán megjelenő, lokális szint feletti együttműködéssel érhetik el céljaikat. Szükségesnek mutatkozott egy politikai párt létrehozása is (Die Grünen) azért, hogy célkitűzéseik a parlamenti és a kormányzati munkában is megvalósulhassanak. Egyházaik érdekeinek képviseletét a keresztények hasonló módon képviselhetik a politikai pártokban is. Teológiai és etikai szempontból az ilyen politikai törekvések üdvözlendők. Amennyiben a felebaráti szeretet keresztényi parancsolata az embertársak jólétének a támogatását tűzi ki célul, az legjobban a politikai cselekvés révén valósulhat meg, mert az emberi teremtés területei innen érhetők el a legnagyobb hatékonysággal. (Tekintettel a személyi körre éppúgy, mint a jóléti támogatások kiterjedtségének a mértékére). Nem kívánatos ugyan, mégis néha elkerülhetetlen, hogy a politika lényegéből következően a keresztények ilyen esetben szembekerüljenek egymással. A közjó megvalósítása érdekében folytatott politikusi tevékenység vallási értelemben csak hivatásként értelmezhető. A Második Vatikáni Zsinat határozata szerint: „aki alkalmas, vagy kiképezi magát arra (hogy politikus legyen), arra kell felkészülnie, hogy a politikus nehéz, ugyanakkor dicsőséges foglalkozását gyakorolja, és foglakozása közben ne a saját anyagi előnyökkel és pénzügyi hasznokkal törődjön,”33 Mivel a modern társadalmakban a pártok nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a politikai cselekvésben, és e funkció nélkül a közjó alig tűnik elérhetőnek, a keresztények tevékenysége a politikai pártokban kívánatosnak tekinthető. A keresztény értékeknek megfelelő tartalmakat éppúgy képviselniük kell, mint ahogy a politikai versenyben és véleményharcban is csak etikailag megfelelő eszközöket és módszereket vehetnek igénybe. A weimari köztársaságban a politikai pártoknak például nem sikerült megfelelő szintű tartalmi egyetértésre, kompromisszumkészségre, és ennek megfelelő szintű olyan politikai kultúrára szert tenni, amely a fiatal demokráciának elegendő mértékű stabilitást biztosíthatott volna. 33 NELL-BREUNING- SCHASCHING 2007. Pastoralkonstitution des Zweiten Vatikanischen Konsils, Gaudium et spes von 1965. Nr. 75. 368 Cseresnyés Ferenc