Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Cseresnyés Ferenc: Krisztics Sándor a katolikus-keresztény politika lehetőségeiről az 1930-as években
Keresztények a politikai pártokban Magyarországon Különösen stratégiai szempontból érdekes Krisztics ugyanerre vonatkozó, 1935-ben írt rövid, tömör cikke a Katolikus Szemlében. Belülről ismerve a hívek természetét, elemezte nem csak a közember, de a papi hierarchia politikai aktivizálódásának, pártpolitikai részvételének a lehetőségeit.34 A szociális kérdés kezelésének parancsoló szükségessége az első világháborút követően egészen az alkotmányok átalakításának szükségességéig, sőt az államforma megváltoztatásáig elment. A kérdés kezelésének parancsoló igénye hívta életre a szociálisan „érzékeny” pártokat. Ezek többnyire elnevezésükben is jelezték törekvésük fő hangsúlyait. Közöttük a katolikus pártok működése azt jelentette, hogy XII. Leó és IX. Pius pápák enciklikáinak megfelelően támogassák a szociális különbségek csökkentését, és általában az elesetteket. A gyakorlati katolikus politika tehát ezen iránymutatások alapján fejlődött ki. Lényeges tartalmi elem ebben a liberális piacgazdaság előidézte szerkezeti problémák (tömeges elszegényedés, munkanélküliség stb.) kezelése és enyhítése. Fontos, hogy alkotó és teremtő együttműködést tűztek ki célul, nem csak a katolikusok, hanem minden más felekezetbeli és az egész nemzet javára. A szervezkedés szabadságával a katolikusok is éltek. Olyan mértékben tették ezt, amilyen mértékben az aktuális kormánytevékenység eltért az ember lényegéhez tartozó krisztusi elvek követésétől. A parlamentarizmus csődjéről, munkaképtelenségükről szóló híresztelések alapján akkor indult meg Európa több országában is az egypártrendszerre való törekvés, illetve átállás. (Olaszország, Németország, Ausztria). Még aktuálisabbá vált azóta a kérdés: van e jövője a magukat nevükben is kereszténynek, vagy katolikusnak tartó pártoknak?35 Krisztics szerint minden attól függ, hogy az egypártrendszerre törekvőknek milyen a magatartása a keresztény szociális társadalmi szerkezetet megvalósítani igyekvő politikai katolicizmussal szemben. A konkrét példák azt mutatták, hogy a gyakorlati katolikus politikák folytatói többnyire szembeszálltak az antiparlamentáris, egypártrendszerre törekvőkkel. Ott, ahol a katolikus tömegek ellenállása ehhez nem bizonyult elégnek, ott feladták a küzdelmet, de csak ha a kormányhatalom elismerte az egyház lelkek feletti hatalmának csorbíthatatlanságát. A németek nagy katolikus pártja a Centrum például 1933. március 23-án megszavazta a Hitler-kormány rendkívüli hatalmáról szóló törvényt, amellyel de facto elismerte a diktatúra bevezetésének szükségességét. Ennek következtében a Centrum bő három hónap múlva (július elején) felosz34 KRISZTICS 1935, 301-304. 35 Uo., 301. Krisztics Sándor a katolikus-keresztény politika lehetőségeiről az 1930-as években 369 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
