Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Nagy Imre Gábor: A nagyszigeti Szily család Baranya vármegyében
hanem mérnök vagy orvos szeretett volna lenni, de édesapja megtagadta a kitaníttatását.57 1843-ra id. Szily Adám és Lajos, illetve Szevér fiai között annyira megromlott a viszony, hogy Baranya vármegye nemesi közgyűlése beavatkozásra kényszerült. „ Sajnálkozva értesülvén a közönség58 Attya és fiúk közt botrányt magában rejtős ekkép veszélyes irán[y]t vehetőagályt gerjesztő viszony okróF ezért a megye mindkét fél kérésére újabb vizsgálatot rendelt el. Perczel Imre táblabíró elnökletével Rihmer János főügyészből, Országh Imre táblabíróból, Jeszenszky József szolgabíróból, Kisfaludy István esküdtből és Csorba Sándor választmányi jegyzőből álló választmányt bízta meg, „hogy a lehető legjobb módon a feleket megnyugtassa ”.59 A választmány a megye nemességét is rossz színben feltüntető veszekedés miatt a családi béke megteremtését tűzte ki célul, ám id. Szily Adám nem bocsátott meg fiainak, ezért a békéltetés nem sikerült.60 A fiúk a neveltetésük elhanyagolásával és az idősebb testvéreik iránti elfogultsággal, az apa kártyázással és garázda magatartással vádolta fiait. Ebben a korban az egyén érdekénél fontosabbnak tartották a közösség, jelen esetben egy nemesi család, vagy ahogy akkor nevezték a „nemzetség” érdekét. Ezért a megyei vizsgáló választmány jelentésére a megyegyűlés inkább az apát marasztalta el: „Emejelentésből a panaszlott kétt [sic!] fiúkra a feladott fenyítéket magok után vonszó [sic!] tények ki nem sülvén, sőtt főleg az atyai tartozó köteleleségnek- mely szerint a zsenge hajlékony korbani neveltetés s’ igényeltetik elmulasztása derülvén fel Szily Adám Úr Pécsi k[erület] sz[olga]bírája által oda utasítatik, hogy ezen két fiainak nem lehetvén ily agályt, botrányt okozó állásba a köztársaság terhére rovására tarthatok mint szülei, nevezetesen attyok által, ki őket nemzette nevelte ki a roszra való hajlomási csírájában el nem fojtván a dolgott ennyire engedte a közönség eleibejutni, mely közönségnek szent tisztévé volt politialis szempontbul is kiindulva intézkedni élelmezéseik s ruházatjuk iránt, legalább a legszükségesebbeket ez alatt értve miután köztudomással erőltetés nélkül kitelik, minthogy nemesi születésüknél fogva sem kézi sem más eleimet nyújtható tisztes keresetmodra nem oktata kik közül az egyik állapotja a testi baj által issulosítatik,...”61 A veszekedés hatására id. Szily Adám 1843. március 14-i végrendeletében szerzett javaiból kizárta Lajos és Szevér fiát. Csak a Somogy megyei ősi birtokot osztotta fel tizenkét élő gyermeke és az elhunyt Ernesztin nevű után 57 MNL BaML Bvm. Nemesi kgy. ir. 4426/1843. 58 Baranya vármegye közgyűlése. 59 MNL BaML Bvm. Nemesi kgy. jkv. 1923/1843. 60 MNL BaML Bvm. Nemesi kgy. ir. 4426/1843. 61 MNL BaML Bvm. Nemesi kgy. jkv. 4426/1843. A nagyszigeti Szily család Baranya vármegyében 191 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
