Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Nagy Imre Gábor: A nagyszigeti Szily család Baranya vármegyében
Rangos famíliák - jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon m aradt unoka között. 1843. május 19-én Ambrus, Lajos, Szevér és Erzsébet nevű gyermekének egyenként 19 !4 holdat62 adott át a Somogy megyei Pósteleken.63 Az ingatlanokon felül id. Szily Adám 400-400 pengőforintot ígért Lajos és Szevér fiának. Az utóbbi összeg felét azonban az apa nem fizette ki, és a nemesi törvényszék ítélte meg a fiúknak 1844-ben.64 Szily László alispán, a birtokszerzó' Szily Adám (1763-1844) Antal nevű fiától született Szily László volt az, aki tehetségével, családi kapcsolataival és ügyességével birtokot szerzett Baranya megyében, megalapozva ezzel családja egzisztenciáját és jó hírét. Szily László szülei Szily Antal és Hunkár Terézia (1806. jan. 25.-Pécs, 1883. ápr. 15.) voltak. 1830. szeptember 23-án kötöttek házasságot. Gyermekeik: Jusztina (1833-), Mária (1835. máj. 17. - 1883. júl. 9.), Antal (Gomba/So- mogy megye, 1836. okt. 17. - Budapest, 1890. máj. 17.), László (Baja, 1839. ápr. 6. -Gödreszentmárton,1915. jan. 23.),65 János (Baksa, 1840. okt. 15.-Pécs, 1903. ápr. 8.), Terézia (1842. jún. 18.-Pécs, 1922. okt.) és Eleonóra (1844. dec. 24. -). Ifj. Szily Antal 1853/54-ben fejezte be a pécsi ciszterci rend főgimnáziuma nyolcadik osztályát, azonban az érettségije nem sikerült, mert latin nyelvből megbukott.66 A cs. kir. hadseregben szolgált és ott kitanulta a mérnöki mesterséget. Később magán mérnökként dolgozott. Jellemző a korra, hogy szakmai gyakorlat alapján is lehetett mérnöki munkát végezni, nem kellett hozzá feltétlenül felsőfokú végzettség. 1865-ben Dárdán lakott. Korára és szolgálatára való tekintettel kérvényt nyújtott be a helytartótanácshoz, hogy engedjék el neki az érettségi vizsga letételét és engedélyezzék számára, hogy a püspöki jogakadémián magán tanulóként jogi tanulmányokat folytathasson. A kérelmet az alispán is pártolta és „figyelemre érdemesítendő”-nek tartotta.67 A helytartótanács azonban nem engedélyezte neki a jogi tanulmányok végzését, mert a gimnáziumot az érettségi bevezetése után végezte el.68 62 1600 négyszögöles holddal számoltak. 63 MNL BaML Bvm. Nemesi kgy. ir. 4426/1843. 64 MNL BaML Bvm. Törvényszékének ir. Feljebbvitt perek 3,4/1844. 65 MNL BaML Baranyajenői hal. akv. 3/1925. 66 MNL BaML Ciszterci Rend (Nagy Lajos) Gimnáziuma iratai. Gimnáziumi akv. 1853/1854. 67 MNL BaML Bvm. első alisp. közig. ir. 5846/1865. 68 MNL BaML Bvm. első alisp. közig. ir. 6334/1865. Az érettségit a cs. és kir. vallás- és közoktatási minisztérium 1851. jún. 3-i rendelete tette kötelezővé Magyarorszá192 Nagy Imre Gábor