Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
ARADI GÁBOR: Tolna megyei uradalmak a 18. században és a 19. század első évtizedeiben
Hőgyészt és Bátaapátit örökölte, 1863 (körül) megszerezte nagybátyjától Pálfát (1880). Apponyi (I.) Károly fia Apponyi Géza 1912-ben megvásárolta Alsó- és Felsőrácegrest. A Pálfai uradalom (a későbbi lengyeli uradalom): Pálfa, Hidegkút, Szaka- dát, Lengyel, Závod, Kisvejke, Mucsfa, Nagyvejke, Apar, Hant, Varasd része). Az uradalom Apponyi Sándor (1844-1925) és felesége, Esterházy Alexandra (1856-1930) halála után a Magyar Nemzeti Múzeumra szállt.38 AKölesdi uradalom: Kölesd, Kistormás, Szentlőrinc, Varsád, Nána erdeje, Mucsi. A Mercy-Apponyi birtokok további uradalmi központjai közül a legjelentősebb Kölesd volt. Kölesd 1722-től mezővárosi rangot viselt.39 Az egész Apponyi-birtok ettől kezdve mindinkább összezsugorodott a családtagok közötti osztozkodás, valamint eladás következtében. Annak ellenére esett szét darabokra az uradalom, hogy birtokállomány hitbizományi birtok volt. Tehát nem lehetett volna elidegeníteni, eladni, elajándékozni, családon belül felosztani. Az örökhagyományos az ilyen birtokot csak használhatta volna haláláig. A birtokot az utána következő örökhagyományos számára egész mivoltában kellett megtartani.40 A FESTETICS-URADALOM Mint már említettem a Festetics család Festetics József tábornok révén szerezte meg Tolna megyei birtokát, a Tolna megyei uradalmat, melyet 1743- ban adományozott neki Mária Terézia. Az adományozó oklevél azonban azt is előírta, hogy a birtok véglegesen Wallis gróf halála, illetve az ekkor végrehajtott birtokbecslés után szállhat az új birtokosra. így a hivatalos megerősítés csak 1746-ban született meg. Igaz a tényleges tulajdonjogot már 1742-ben megszerezte Festetics, amikor Pozsonyban 34000 ezer forintot kifizetett Apponyi Lázárnak az uradalom birtokjogáért. Ezután a Festeticsek felvehették a Tolnai előnevet.41 A következő évtizedekben a Festetics család rendszeresen anyagi gondokkal küszködött. Már a birtokszerző (halála 1757) is hatalmas adósságot (fél mil38 VÁRNAGY 1998, 79., 97., 102. 39 VÁRNAGY 1998, 80.; GLÓSZ 2000, 36. 40 VÁRNAGY 1998, 80., 100. 41 MÉREY 1992, 195-196.; GLÓSZ 1991, 11. A Festeticsek 1766-ban kapták meg a grófi rangot. Festetics úriszéke pallosjogot is kapott. Pallosjoggal (ius gladii) a 18. század folyamán nyolc uradalom rendelkezett Tolna megyében Esterházy (dombóvári, ozorai) uradalom, Styrum-Limburg (simontornyai) uradalom, Festetics (tolnai) uradalom, Mercy-Apponyi (hó'gyészi) uradalom, Viczay uradalom és a Tanulmányi Alaphoz tartozó két kamarauradalom: Szekszárd és Dunaföldvár. ÉVSZÁZADOKON 543. Tolna megyei uradalmak a 18. században és a 19. század első évtizedeiben 257 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
