Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
ARADI GÁBOR: Tolna megyei uradalmak a 18. században és a 19. század első évtizedeiben
Uradalmak térben és időben li ó forint) hagyott hátra. Örökösei (Festetics Pál és Károly), kiknek birtokai messze voltak Tolnától, ezzel a birtokkal nemigen tudtak törődni. A pénzügyi gondot még tetőzte, hogy Tolna jobbágysága olyan erős ellenállást tanúsított az 1767-es urbárium készítése idején, hogy pénzért kellett embereket fogadni a majorság megművelésére. Hitelezőikkel csak úgy tudtak kiegyezni, hogy a hitelezők élén álló gr. Batthyányi József kalocsai érseknek 1768-tól 14 évre bérbe adták az uradalmat. Ennek fejében az érsek átvállalta az adósság kifizetését.42 A 18. század végén (1792-ben) az aktuális örökösök között 3 részre osztották fel a birtokot. A birtok egyben tartására egy utolsó kísérletet tett Festetics János. Ezt rövid ideig sikerült is elérnie, ekkor az uradalom nagysága 19129 hold, de halála (1815) után a további osztozkodás, illetve az állandó anyagi gondok miatt megállíthatatlanul zsugorodik a birtokolt terület.43 A már korábban leszakadt Fadd és Hencse44 után Kakasd és Belac is más tulajdonos kezébe került. Végül a maradék területet, Tolnát báró Sina György vásárolja meg az 1840-es évek elején.45 NAGYDOROGI URADALOM A bevezető táblázaton nem szerepelt a Széchenyi család. Nevükkel csak a 19. század húszas éveiben találkozhatunk Tolna megyében. A nagydorogi uradalomhoz Széchenyi Lajos 1824-ben jutott anyai örökségként. Édesanyja Festetics Júlia felmenői voltak rokoni viszonyban a terület korábbi birtokosával, a Lengyel családdal. A nagydorogi uradalom nagysága 8 824 kh volt. Az uradalom része volt annak a hatalmas 107 000 kh földvagyonnak, melyet Széchenyi Lajos az 1830-as években birtokolt. Széchenyi Lajos 1837-ben Fadd és Hencse elzálogosítására kér engedélyt testvéreitől. Az abszolutizmus idején a nagydorogi uradalmat nemzetiségi hitbizománynak ismertette el. A gazdálkodáshoz keveset értett, ezért az uradalom irányításában gazdatisztjeire hagyatkozott. Mégis a latifundium inkább több veszteséget, semmint hasznot hozott. Ennek oka az lehetett, hogy gazdatisztjei közül volt, aki megcsalta, és volt, aki rossz irányba fejlesztette a gazdaságot.46 42 MÉREY 1992, 208., 211., 213. 43 GLÓSZ 1992, 252-253. 44 A család ezeknek csak egy részét birtokolta, mert itt közbirtokosságok is jelen voltak. 45 A tolnai uradalom nagysága 1816-ban (1200 négyszögöles): Tolna mezőváros 13 000 hold Kajmád 3 659 hold Belac 1097 hold Kakasd 2 470 hold Összesen: 19129 hold; GLÓSZ 1992, 253. 46 GAÁL 1998, 291-303.; DOBRI2007; BÁRTFAI 1926, 3., 61-62., 111. 258 Aradi Gábor
