Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
ARADI GÁBOR: Tolna megyei uradalmak a 18. században és a 19. század első évtizedeiben
A SZEKSZÁRDI APÁTSÁGI URADALOM A szekszárdi apátságot I. Béla alapította a Szent Megváltó tiszteletére 1061- ben. A17. századtól a címet, javadalmat adományozták.60 A szekszárdi apátsági uradalom az alábbi községek területére terjedt ki: Agárd, Fájsz, Grábóc, Mözs, Ocsény, Szekszárd, Janya puszta, Palánk puszta.61 A szekszárdi bencés apátság javait közvetlenül a török kiűzése után világi birtokosok élvezték és a kezükben lévő birtokokat saját tulajdonukként igyekeztek elismertetni, annak ellenére, hogy az már 1678 óta Péterffy András esztergomi kanonok nevén szerepelt. Ezen a helyzeten kívánt változtatni Mérey Mihály érsekújvári plébános, akit 1693. október 11-én Lipót császár szentesített apátúri székében. Mérey harcot indított, hogy visszaszerezze az apátság 45 kisebb-nagyobb településének tulajdonjogát. A pereskedés első szakasza 1703-ban zárult le. Ekkor az uralkodó aláírta azt az oklevelet, mely a szekszárdi apátság javai közé sorolta a kérdéses településeket.62 Mérey helyzetét később megnehezítette a Rákóczi szabadságharcban vállalt szerepe, mely miatt egy ideig kegyvesztett lett az udvarnál.63 A 18. században összezsugorodott az uradalom területe csak Agárd, Fájsz, Grábóc, Mözs, Ocsény, Szekszárd, Janya puszta, Palánk puszta tartozott hozzá.64 Mérey halála (1719) után még 1775-ig töltötték be a szekszárdi apáti tisztet. Az utolsó apát Rodt Ferenc Konrád bíboros (1758-1775) volt. Ezután Mária Terézia már nem nevezett ki új apátot és a szekszárdi apátság javait 1777-ben a budai tanulmány alapnak adta. 1817-től címként adományozták az apátságot. A közalapítványi uradalom igazgatásának szerteágazó feladatait 1848-ig a pécsváradi kerületi főtiszttartóság felügyelete alatt álló szekszárdi közalapítványi tiszttartóság látta el65 Az uradalom legfontosabb bevételi forrása a bor eladásából származott. 60 FRAKNÓI 1879,11.; VASS 1989, 47.; BORSY 2011, 208. 61 BORSY 2011, 208. 62 VENDEL 1941, 39.; FRAKNÓI 1879, 50. MNL TML Kämmerer 2. Szekszárd dosszié. A szekszárdi apátság javainak visszaszerzésére vonatkozó oklevelek az 1698. évből.; Kämmerer 8. Időrendi cédulák. 1717-1719. Mérey-Martonfalvay. SZILÁGYI 1989, 95-96. 63 SZILÁGYI 1989, 107-108. A szabadságharc kitörése után Rákóczi oldalára állt. Tovább súlyosbította a helyzetét, hogy 1709. július 3-án a császáriak fogságába került, majd a pozsonyi kamara elmarasztaló ítéletet hozott ellene. Végül azonban egyházi elöljárója közbenjárására kiszabadult, s miután felesküdött III. Károlyra, szabadon engedték. Ezután Mérey visszavonta a fogságban rákényszerített szerződéseket, meghiúsítva birtokos ellenfelei földszerző akcióit. 64 FELHŐ 1970, 256-263.; BORSY 2011, 208. 65 FRAKNÓI 1879, 55.; SZILÁGYI 1989, 111., 113-114.; BORSY 2011, 208. Tolna megyei uradalmak a 18. században és a 19. század első évtizedeiben 261 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
