Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
ARADI GÁBOR: Tolna megyei uradalmak a 18. században és a 19. század első évtizedeiben
Uradalmak térben és időben Saját kezelésű szőlője 1828-ban 375 holdon terült el,66 de nagyobb részt pincéit a dézsmaborokkal töltötte meg. 1834 és 1843 között átlagban a dézsmabor mennyisége 3 638 akó volt.67 A DUNAFÖLDVÁRI APÁTSÁGI URADALOM A dunaföldvári apátság alapítólevele elveszett, ezért létrehozásának pontos dátumát nem lehet meghatározni. Feltételezhető, hogy már II. (Vak) Béla uralkodása előtt is létezett.68 Neve ekkor Szent Péter apátság. Szent Ilona nevet csak a 17. század végén vehette fel, mely több száz évvel korábban az apátságtól függetlenül működő templomhoz kapcsolódott.69 A bencéseknek Imre király adta az apátságot 1199-ben.70 A középkorban jelentős szerepet játszó apátsághoz a 24000 hold területű Dunaföldváron kívül birtokai közé soroltatott Kömlőd, Révfalu, Akolás (talán a Paks mellett fekvő Akalacs), Karácsonszállás, Kunfalu, Előszállás, Pázmád és Kér.71 A középkor végére azonban már nem jelenhetett javadalmazási lehetőséget sem az egyházi, sem világi hatalomnak. Az apáti címet csak 1623-tól a török uralom idején adományozták újra.72 A török kiűzése évében 1686-ban kapta kinevezését Dolny István pécsi püspök, aki ezt a tisztséget haláláig, 1707-ig töltötte be. Megpróbálta visszaszerezni a korábban birtokolt területeket, de csak Földvár, Kömlőd, Kér puszta és Kanacspuszta került ismét tulajdonába. Dolnyt Mednyei és Mednyánszky Ferenc László esztergomi kanonok követte. Megkezdte a lakatlan területek betelepítést magyar és szlovák katolikus jobbágyokkal és 1713-ban olyan úrbért pótló földesúri szerződést kötött Dunaföldvár lakosaival, mely jelentős kedvezményt adott számukra és megkönnyítette a mezőváros fejlődését az elkövetkező 150 évben. Az apát nem jelölt ki telki állományt a polgárok a földet szabadon adhatták vehették, de tizedet és a szántóföldi termény és a bor után 66 SZILÁGYI 1989, 190. A tanulmányban számba vett uradalmak közül a szekszárdi alapítványi uradalomban volt a legkisebb arányú úrbéres földállomány a az összterülethez viszonyítva. Vesd össze: FELHŐ 1970, 256-263. 67 SZILÁGYI 1989, 193. A bor eladásakor az uradalom országos hirdetményt adott ki, s abban a legtöbbet ígérőknek felajánlotta a borait. A robotra kirendelt szekeresek a Duna-partra szállították a bort hordókban. Feltehetően osztrák rác és zsidó kereskedők vásárolták fel. 68 CZIRÁKY 1910, 49-50.; ROSNER 2002, 34-35. 69 CZIRÁKY 1910, 45-49.; ROSNER 2002, 35. 70 ROSNER 2002, 35. 71 CZIRÁKY 1910, 53. 72 CZIRÁKY 1910, 47.; ROSNER 2002, 4L 262 Aradi Gábor
