Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)

KAPOSI ZOLTÁN: A herceg Batthyány-Strattmann hitbizományi uradalmak területi és gazdasági változásai (1746-1945)

lesz a régi fényes herczegi udvarnak.80 Jellemző, hogy a herceget a new market-i lóversenypályán érte a halál. A hitbizományhoz tartozó uradalmaival nem sokat foglalkozott, azokat (az erdőterületek nélkül) 1871-ben 25 évre bérbe adta Karczag Bélának és István­nak, valamint Nádosy Istvánnak és Kálmánnak. A két testvérpár együtt bé­relte ki a négy uradalmat.81 A közös bérlet pár év után a Karczag-testvérekhez került, akik Nagykanizsára költöztek, s ahol egyre inkább bekapcsolódtak a város társadalmi életébe is; míg a Nádosyak a Dél-Dunántúlon vállaltak másik bérletet.82 Az 1871. évi bérbeadás alkalmával a bérlők 263 934 forint értékben vettek át ingóságokat, amiből végül is 220 303 forintnyit megvásároltak. Az érte kapott bevétel a hitbizomány vagyoni tőkeállományát szaporította. A nagybérleti rendszer kialakítása miatt alapvetően át kellett alakítani a hitbizományi gazdálkodás és irányítás rendszerét. A herceg az egyes uradalmi központokban lévő ingóságokat a körmendi kastélyba vitette.83 1871 után már nem volt szükség a korábbi tiszttartói irányításra, hiszen a mezőgazdasági termelést most már a bérlők szervezték meg, ugyanakkor kétségtelen, hogy a régi uradalmi alkalmazottak közül sokan kaptak munkát a gazdaságokban. Uradalmi kézben csak az erdők maradtak meg, így a saját kézen lévő terüle­tek irányítását és az ottani gazdálkodást a továbbiakban az ekkor kialakított uradalmi erdőhivatalok látták el. Az erdőhivatalok vezető voltak felelősek a továbbiakban az uradalmakat érintő gazdasági döntésekért; az erdőhivatal intézte az uradalom minden ügyét, képviselte a földesurat. Kezdetben egy körmendi erdőhivatali vezető látta el mind a négy uradalom irányítását, de az 1880-as évektől kezdve ez a tarthatatlan helyzet decentralizációt igényelt. A nagykanizsai erdőhivatal vezetője önállósult, s egyben ellátta a ludbregi ura­dalmi erdészet irányítását is. Az erdőhivatalok élére erdőmérnökök kerültek, így például a kanizsai erdőhivatal vezetője Pálfy Alajos lett, aki az erdészeti akadémiát Selmecbányán végezte el, majd 1885-től a nagykanizsai főerdész és uradalmi kezelő lett, de mellette tagja volt a vármegyei bizottságnak, s biztosa a helyi Gazdasági Takarékpénztárnak84 Az erdőhivatal kialakításában persze az 80 ZALAI KÖZLÖNY, 1883. május 3. 81 A két családot házassági kapcsolat is egybefűzte, Karczag Béla felesége Nádosy Ka­tinka, a bérlőtárs testvére volt. Lásd: ZALAI KÖZLÖNY, 1897. június 23.; illetve: BALDLAUF 1926, 30. 82 PÉCS LEXIKON 2010, 2. kötet, 11. A család esetében egy pesti posztókereskedő leszármazottairól van szó. Kálmán kora híres mezőgazdasági szakembere, több ag­ráregyesület vezetője volt. 83 MNL OL P 1320. Fasc. 7. y. No. 114. Gusztáv gróf eladta a mozsgói és az üszögi uradalmakat, amelyek a bécsi bankár és nagykereskedő Biedermann-família kezébe kerültek. Lásd még: MNL OL. P 1313. Fasc. 139. No. 268. 84 MAGYARORSZAG ÉS KÜLFÖL 1898, (2. évf.), 9-10-11. szám, 18. p. A herceg Batthyány-Strattmann hitbizományi uradalmak területi és gazdasági változásai (1746-1945) 125 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013

Next

/
Oldalképek
Tartalom