Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
KAPOSI ZOLTÁN: A herceg Batthyány-Strattmann hitbizományi uradalmak területi és gazdasági változásai (1746-1945)
Uradalmak térben és időben 1879. évi erdőtörvénynek is nagy szerepe volt, hiszen a törvény birtokméretek szerint előírta az erdőkezelés és erdőgazdálkodás szabályait, s így kötelezővé tette az uradalomnak is a saját erdőhivatal létrehozását.85 A bérleti rendszer és az erdőhivatalok kialakítása fölöslegessé tette a fölöttük lévő jószágkormányzóságokat is. (A két világháború közötti korszakban az erdőhivatalok vezetői már közvetlenül érintkeztek a herceggel Körmenden, ahol beszámoltak a gazdasági eseményekről.) Az erdőhivatali vetetők fölött szervezetileg csak a hitbizományi igazgató, illetve a későbbiekben a főtitkár állt.86 A változások következtében a gazdálkodásban a bérleti jellegű mezőgazda- sági termelés (szántóföldi gazdálkodás, kertművelés, szőlészet, állattenyésztés stb.) és az erdőgazdálkodás elvált egymástól. Amikor Gusztáv herceg átvette az uradalmat, akkor a hitbizományi földeknek csaknem a fele erdő volt.87 A majorátus vezetése úgy határozott, hogy erdőirtást kell végrehajtani az uradalmakban, mivel aránytalan igen volt az erdő és a szántó aránya. Ez persze egy teljesen racionális lépés volt, hiszen a Gründerzeit korában gyors agrárár-emelkedés ment végbe. A piaci változások kihasználásához mindenképpen szükség volt a szántóterület növelésére. Az 1871. évi bérleti szerződében pontosan előírták az erdőirtás elvégzését. A két év alatt véghezvitt erdőirtások során 3000 holddal nőtt a mezőgazdaságilag használható terület mérete. Az irtások során kitermelt fát eladták, az érte kapott összeget hozzácsapták a hitbizományi vagyonhoz.88 Erdő még így is maradt bőven: a hitbizományi erdők aránya mesze a magyarországi átlag fölött volt.89 Problémaként jelent meg Gusztáv herceg számára az 1840-es években a mezővárosokban kimért telkek eladása, mivel ezt úgy értelmezte, hogy azok a hitbizomány területét csökkentették, s ehhez hajdan Fülöpnek nem volt joga. A földek visszaszerzése érdekében bírósághoz fordult. Ezeken a telkeken 40 év alatt kereskedő- és polgárházak, ipari létesítmények stb. épültek, amelyeket bajos lett volna most lebontani. Gusztáv herceg keresetében az szerepelt, hogy a föld az övé, s az ingatlanok tulajdonosai peres úton Fülöp herceg magánva- gyonából kárpótolják magukat.90 A bíróság végül elutasította az indítványt.91 A birtokracionalizáció más területekre is kiterjedt. Egyrészt értékesíteni kívánták az uradalmakban megmaradt ún. kisebb királyi haszonvételi objek85 1000 ÉV TÖRVÉNYEI, 1879. XXXVI. te. 86 Mindez tökéletesen látszik a herceg naplójából. Lásd: A SZEGÉNYEK ORVOSA 1987. 87 MNL OL P 1313. Fasc. 136. No. 14. Átalakítva. 88 MNL OL P 1313. Fasc. 139. No. 96. 89 Lásd: GALGÓCZY 1877. 90 Ez a vagyonrész Batthyány Júlia lányai révén a Montenuovo és a Draskovich- családokhoz került. MNL OL P 1313. Fasc. 138. No. 207-208. 91 MNL OL P 1313. Fasc. 138. No. 199. 126 Kaposi Zoltán
