Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
CSEKŐ ERNŐ: A nagybérletek családi rendszerének kiépülése a szekszárdi Leopold família esetében (1861-1920)
található két gazdaságot, Janyapusztát és Palánkpusztát 1848 előtt is bérbe adta a közalapítvány. Az előbbit gróf Aichelburg Ferenc bérelte 1836-1848 közt, az utóbbit pedig hosszabb időn keresztül Augusz Antal.48 A nemes, illetve arisztokrata földbérlőket ebben az időszakban a magyar, illetve német regálébérlők egészítik ki.49 A zsidók - persze köszönhetően annak is, hogy az uradalom egészen 1840-ig korlátozta, illetve akadályozta Szekszárdra történő betelepülésüket - csak az 1840-es években jelennek meg előbb a regálébérlők, s majd csak igazából az 1860-es években a földbérlők között.50 S itt nem csupán a Leopoldokról van szó. Például a palánkpusztai bérlet 1867-ben történt egy évi meghosszabbítása (1868-ig) után, a Leopold fivérek 1869. december 1-én a Duna egykori árterén lévő Józsefpusztát Bien Mártonnal, Goldberger J. Mórral illetve Leitersdorfer Józseffel együtt bérelték ki (három esztendőre évi 4 270 forintért).51 De egyéb földbirtokok is kerültek ekkor az előbb említettek kezelésébe, így Goldberger J. Mór és társai révén az Ocsény határában - minden valószínűség szerint az ártérből frissen kivont - „új birtok” (515 kh), vagy a Bien Márton által az agárdi határból bérelt 677 kh-nyi földbirtok.52 (8. kép) A Palánkpusztára illetve Józsefpusztára kötött bérleti szerződések egybevetése is tükrözi azt a tényt, miszerint amíg Palánkpuszta több évtizedes múltra visszatekintő gazdaság volt, addig a Duna árteréből nem sokkal korábban kihasított Józsefpuszta igazi gazdasággá tétele még sok munkát és befektetést követelt meg. Ez utóbbit nem csupán az jelzi, hogy a bérlemény is több területből tevődött össze - került a szerződésben felsorolásra -, illetve, hogy a bérlőknek kiemelt kötelességei közé tartozott a bérbe vett területen a „mezei gazdálkodást akadályozó cserjék és bokrok ” kiirtása. Hanem az is, hogy a később komoly mértékben kiépült józsefpusztai pusztaközpont ekkor még igen kezdeti állapotban lehetett, ha egyáltalán: az épületállomány súlypontja 48 Szluha Imrével Janyapusztára 1848-ben kötött bérleti szerződés, illetve annak mellékletét képező leltár; illetve az 1838. augusztus 9-én, illetve 1839. június 6-án Augusz Antallal kötött bérleti szerződések. MNL BaML XI. 605. a. 3, XI. 605. n. Szerződések. Egyébként Szluha és Augusz egyaránt nemesek voltak, Augusz számottevő saját földbirtokkal. 49 Az 1848/49. előtti regálébérlőkre vonatkozóan e megállapítást erősítik meg Balázs Kovács Sándor vásártörténeti tanulmányában szereplő szekszárdi vásárokhoz kapcsolódó adatok is. BALÁZS 2008. Az irat hiányában (760/1850. ikt.sz.) ellenben nem tudjuk megítélni milyen eredménnyel járt Leopold Károly 1850. évi keresete, amelyben a megyebeli zsidók részére a szekszárdi vásári jövedelem haszonbéréléséért folyamodik. MNL TML IV. B. 152., Mutató 5 0 E megfigyelés, a már többször hivatkozott, szerződések iratsorozatán alapszik. MNL BaML XI. 605. n. 51 MNL BaML XI. 605. n. Szerződések. 52 Ugyanekkor ezek rövid lejáratú (1 év), ún. átmeneti szerződések során kerültek a megnevezettek kezébe. MNL BaML XI. 605. n. Szerződések. A nagybérletek családi rendszerének kiépülése a szekszárdi Leopold família esetében (1861-1920) 287 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
