Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
CSEKŐ ERNŐ: A nagybérletek családi rendszerének kiépülése a szekszárdi Leopold família esetében (1861-1920)
Uradalmak térben és időben e kkor még az ebesi csárda és pálinkakunyhó környékén volt található. Ugyanakkor az a tény, hogy a Sárvíz és Duna között fekvő Józsefpuszta - melynek területe az ebesi csárdával és az ahhoz tartozó területtel együtt volt 494 kh - területét ekkor vették mezőgazdasági művelés alá, lehetőséget biztosított arra, hogy a piaci viszonyoknak megfelelő ágazati művelésre álljanak rá. Ezt támasztja alá, miszerint a Leopoldok és társaik által kötött 1869. évi szerződés Józsefpuszta területének 3A-ed részén gabonatermelést tett lehetővé!53 Ezzel szemben a Palánkpusztáról rendelkezésünkre álló 1868. évi földművelési ágmegoszlásból, illetve épületleltárból világosan kitűnik, hogy azt a korábban érvényesülő konjunktúrának megfelelően elsődlegesen állattartásra alakították ki, illetve azon ekkor is azt folytatták. Palánkpuszta művelési ág szerinti megoszlása 1868-ban:54 ■ Beltelek: 17 magyar hold 733 nöl ■ Szántó: 88 magyar hold 473 nöl ■ Rét: 279 magyar hold 259 nöl ■ Legelő: 356 magyar hold 815 nöl ■ Régi Sárvíz-meder, fokok, hasznavehetetlen: 28 magyar hold A legutolsó adattal kapcsolatban megjegyzendő, hogy a Palánkpusztára vonatkozó bérleti szerződés a bérlet területén lévő tavakra halászati jogot biztosított a Leopold fivérek számára, „kivévén az új Csatornya és a Sárvizet”.55 Az épületleltárban az ököristállónál található, két itatóvályúval (tölgyből, illetve fenyőből) ellátott kúton, valamint a Sárvíztől a város felé eső kúton56 kívül három épület került felsorolásra: a) régi csősz- vagy gulyáslak: téglafalazat, cseréptető; állt: 2 szoba, 1 közös konyha, 1 kamra, 1 fészer, 1 kispince b) csőszház és ököristálló: téglafalazat, fazsindelytetőzet; az ököristállóban 18 kisebb ablaklyuk, illetve etetővályú 53 Erről a Józsefpusztára szóló, 1869. december 1-én kelt bérleti szerződés 5. §-a rendelkezett: „Az összes bérbirtoknak lA-ed része takarmánytermelésre, vagy legelőre, a többi 3A-ed rész pedig gabonatermelésre használtaikatik; a gabonatermelésre használt 3A-ed részből az utolsó bérleti évben lA-ed tiszta ugar képpen, vagy takarmány-elővetemény használásával - kizárva ebből a mohar az új bérlőnek lesz átengedendő." 54 Az 1868. október 1-én felvett leltárra a bérlőváltással összefüggő átadás miatt lehetett szükség. Ez a kilépő Leopold Sándor és Károly, illetve az új bérlők - akik minden valószínűség szerint Goldberger J. Mór és Bien Márton voltak - került sor. MNL BaML XI. 605. n. Szerződések. 55 Az 1861. október 15-én kelt bérleti szerződés 1. §-a, MNL BaML XI. 605. n. Szerződések. 56 A kutak téglaépítésűek voltak, s mindegyikük kútágassal volt ellátva. 288 Csekő Ernő
