Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
SZIRÁCSIK ÉVA: A Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokainak pénzmozgásai (1720-1731)
Az országbíró birtokán mezőgazdasági és ipari bérletből keletkezett csak bevétel, de mindvégig a mezőgazdasági területek bérlése hozott nagyobb összeget az uradalmi kasszába. Az utóbbiak között volt a közös családi birtokhoz hasonlóan a rét, legelő, puszta és erdő bérlése. A közös birtoktól viszont eltért, hogy arányaiban egyik területtípusból származó bevétel sem volt élesen nagyobb a másiknál a korszakban, csak a rétbérlet volt a többihez képest kisebb. Az erdők után járó összeget talán megemelhetjük a későbbiekben ismertetendő sertésdézsmából származó összeggel. (9. táblázat) 10. táblázat Koháry II. István mezőgazdasági bérletből származó bevételei (1720-1731) éi’/Ft rét legelő puszta erdő 1725 3,50 1726 19,50 22,67 18,34 81,50 1727 13,42 24,17 28,34 20,00 1730 11,34 16,17 28,34 25,00 Koháry II. István részbirtokán az ipari bérletből származó bevétel kizárólag a malmok bérbeadására vezethető vissza. 1726-ban a litkei és galsi molnár 6-6 Ft „tócs árát” fizetett, miközben a tiszttartó december 30-án a malomvámból 13 Vi kilát eladott a litkeieknek 15,3 Ft-ért, „minthogy misculantia lévén”, összesen tehát 27,3 Ft bevétel származott a malmokból. A következő évben és 1730-ban is ugyanannyit, vagyis mindösszesen 12 Ft-ot fizetett a litkei és a galsi molnár. (10. táblázat) 11. táblázat Koháry András részbirtokának bérbeadásból származó bevételei (1727-1731) év/Ft mezőgazdasági (rét, legelő, puszta, erdő) ipari (malom, mészárszék) 1727 124,97 20,00 1729 39,17 34,00 1731 31,51 0,00 Koháry András részbirtokán az országbíróéhoz hasonló állapotokkal találkozhatunk, hiszen csak mezőgazdasági és ipari bérlet mutatható ki. Az ipari A Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokainak pénzmozgásai (1720-1731) 73 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
