Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
SZIRÁCSIK ÉVA: A Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokainak pénzmozgásai (1720-1731)
Uradalmak térben és időben b érletek összértéke elmaradt a mezőgazdasági bérlet mögött. Csak a malmok és a mészárszék bérleti díját sorolhatjuk itt fel. 1727-ben a nyitrai malom „tócs árát” 4 Ft-ban határozták meg. A hradistyaiak és a nyitrai malom „tócs ára” 4-4 Ft volt, míg az uhorszkaiak és a kornaiak 5-5 Ft-ért bérelték az uradalmi malmokat 1729-ben. A füleki mészárszék bérleti díja 1727-ben és 1729-ben 16 Ft volt. Lényeges eltérés, hogy 1731-ben, amikor Koháry András örökölte Koháry István birtokát, nem szedtek be ipari bérleti díjat. (11. táblázat) 12. táblázat Koháry András részbirtokának mezőgazdasági bérletből származó bevételei (1727-1731) év/Ft rét legelő puszta erdő 1727 8,50 32,97 83,50 1729 26,50 11,67 1,00 1731 11,34 11,17 9,00 A többi birtoktípushoz hasonlóan a bérletek között a mezőgazdasági területek bérbeadása más bérletekhez viszonyítva jellemzőbb volt. Csak 1727- ben mutatható ki az erdő bérléséből származó bevétel, míg a rétek és legelők bérbeadása minden évben - bár eltérő összeggel - megfigyelhető volt. Nem volt jelentős viszont a pusztabér. (12. táblázat) 13. táblázat Az osztatlan Koháry-birtok földesúri kezelésből származó bevételei (1720-1731) év/Ft kocsma vám 1720 2245,11 65,22 1721 2068,15 46,30 1724 874,96 1726 516,31 1727 309,58 1731 281,74 A Koháryak családi birtokán a földesúri kezelésből származó bevételek között mindvégig meghatározó nagyságrendű volt a kocsmákból befolyt pénz. 74 Szirácsik Éva
