Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
JAKAB RÉKA: Zsidók az Esterházy család pápai uradalmának gazdasági életében a 18. században
Uradalmak térben és időben T eszéren két, Ugodon egy zsidó fizetett bérleményt,13 1736-ben rajtuk kívül Szűcsön, 1737-ben pedig Tamásiban bérelte zsidó a hamuégetést.14 Az 1743/45. évi országos zsidó összeírás Veszprém megyei adatai szerint Pápa városban ekkor már 20 család élt, az uradalom birtokai közül Nórápon, Kovácsiban, Gyimóton és Csóton, tehát a 20 birtok közül mindössze 4-ben írtak össze egy-egy családot.15 Utóbbiak az 1744-es uradalmi számadás szerint a hamuégetés jogát bérelték ezekben a falvakban. Az uradalom Győr megyei falvai közül Gyomorén és Szerecsenyben egy-egy zsidó lakos volt. Jelenlétüket az 1744-es számadás is megerősíti, ahonnan azt is tudjuk, hogy akárcsak a Veszprém megyei birtokokon élő hitsorsosaik, ők is nagyobb mennyiségű gabonát vásároltak ekkor az uradalmi magtárból.16 Homokbödögén 2 főt írtak össze.17 A fenti 18. századi zsidó összeírások időszakából fennmaradtak a pápai uradalom extractusai, azaz az éves bevétel-kimutatások önálló füzetbe másolt letisztázott kivonatai az 1729-1757 közötti évekből.18 Ezek segítségével azon zsidó lakosok jelenlétét tudjuk rögzíteni, akik valamilyen adót, vagy bért fizettek az uradalmi kasszába, illetve kereskedelmi kapcsolatba kerültek a földesúrral. Ok ugyanis a számadások bevételi- és kiadási rovataiban egyaránt megjelennek. A következő időszak hasonló jellegű forrását az 1768-1774 között vezetett pápai uradalmi számvevőségi pénztárnapló jelenti. Ebben napi rendszerességgel vezették a be- és kifizetéseket, amelyekről évente összesítést készítettek, hozzáadva a devecseri pénztárból származó összegeket is.19 Ezek rovataiban is szép számban találunk zsidó partnereket az uradalom falvaiban. Ebből az időszakból azonban csak a Pápa városi zsidó lakosság számarányára vonatkozó adatokkal rendelkezünk. 13 MNL OL P 1216 capsa 56. nr. 13 14 MNL OL P 1216 capsa 56 nr. 20 és 21. Könnyen lehet, hogy a falvakban haszonvételeket bérlő zsidók nem minden esetben laktak helyben, jelenlétük azonban mutatja a folyamatot, miszerint az uradalom területén megtelepedő zsidók a falvakban található földesúri haszonvételek csaknem kizárólagos bérlőivé váltak, s így egyes foglalkozások (mint például hamuzsírégetés, pálinkafőzés stb.) egyedüli folytatói lettek. Ugyanakkor helyben lakásukat feltételezi az az eljárás, miszerint a számadásban „Papensijudíeus” kitétel szerepel azon pápai zsidók neve mellett, akik egy másik uradalmi településen bérlők voltak, így különböztetve meg őket a helyben lakóktól. 15 MZsO VII. 712. Név szerint: Josephus Hirschl, Bernardus Moises, Adamus Franciscus, Isac Jacob. 16 MZsO VII. 702., MNL OL P 1216 capsa 56. nr. 42. 17 MZsO VII. 712. Név szerint: Juda és Marcus. 18 MNL OL P 1216 capsa 56. nr. 1-52. capsa 57. nr. 1-17. Pápai uradalmi bevételi kimutatások, bor- és termény-dézsmajegyzékkel, 1729-1757. 19 MNL VeMLXI. 602. b. Diarium 1768-1774. 40 Jakab Réka
