Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
JAKAB RÉKA: Zsidók az Esterházy család pápai uradalmának gazdasági életében a 18. században
A II. József uralkodása idején készült összeírások idejéből, 1781-ből fennmaradt egy a pápai számtartóság által készíttetett készpénz számadás.20 A számadás jellegű források mellett a 18. század második harmadától kezdve a következő csaknem száz éven át folytatott birtokkormányzati levelezés további igen gazdag forrásbázist képvisel a zsidó alattvalókra vonatkozóan. A József-kori összeírások végeredményei arról tanúskodnak, hogy a megelőző 40 év alatt a zsidó lakosság bevándorlása és növekedése Pápa városba folyamatos volt, az uradalom falvaiban azonban még mindig legfeljebb egykét állandó lakos családdal számolhatunk.21 Kivételt ez alól a Győr megyei Gyomoré képezett, ahol ekkor 32 háztartásban 142 zsidó élt. Források hiányában e nagy szám pontos okát nem ismerjük. 1785-ben „neves juhászat”-ot említenek a faluban.22 A fenti magyarázatra szoruló kivételt nem tekintve, a falusi zsidó lakosság alacsony számának oka az lehet, hogy míg a város ipara és kereskedelme kifejezetten igényelte a zsidók által bonyolított pénzforgalmat és egyéb tevékenységüket, így egyre több családnak kínálva megélhetést, a falvak többségében az egyetlen kocsma, bolt, mészárszék, vagy pálinkafőző kibérlése ritkán tudott egynél több családot eltartani. Ugyanezt a megállapítást igazolja a tanulmány időhatárán kívül eső, de cezúrának tekinthető 1848-ban végrehajtott vármegyei zsidó összeírás, amely a Pápa városi közel 3 000 fős zsidóság mellett az uradalom többi birtokán továbbra is csupán egy-egy zsidó családot talált.23 Az adatok azt valószínűsítik, hogy a falusi haszonvételeket bérlő zsidók közt is gyakran Pápán lakó zsidókat kell feltételeznünk, akik állandó jelleggel nem laknak bérleményük helyén családjukkal. Ez lehet a magyarázata annak, hogy míg a számadásokban a községek neve alatt szerepelnek, az összeírásokban nem minden esetben találjuk meg őket. így aztán ha a zsidó lakosság pápai uradalmi helyzetét és szerepét kívánjuk vizsgálni, elsősorban a Pápa városi zsidóság megtelepedését és uradalmi gazdálkodásban betöltött szerepét kell szemügyre vennünk. (2. táblázat) 20 DREKK O. 884: Rationes 21 Adatok: Béb: nincs (-), Borsosgyőr -, Csót -, Fenyőfő -, Ganna -, Gyimót: 3 fő, Gyomoré: 32 háztartásban 142 fő, Kovácsi Kúp -, Mórichida -, Nóráp -, Nyárád -, Nyő- gér -, Ság: 2 háztartásban 14 fő, (Bakony)Szücs -, (Bakony)Szentiván -, Szerecseny -, (Pápa)Teszér -, Ugod -. SZASZKÓNÉ 1994. 26. passim. Fényes Elek adatai szerint Pórmagasin 4 fő élt. Ugyanekkor Nemesmagasin, ahol nemesi közbirtokosság volt 30 zsidó élt! FÉNYES 1851, II. 56. 22 BAK 2000, 60. 23 MNL VeML IV. 1. h. Összeírás. Csót: 1 boltos család (9 fő), Nóráp: 1 kocsmáros család (2 fő), Pápateszér: 1 boltos, Ság: 1 kocsmáros család (3 fő), Szentiván: 1 boltos család (4 fő). Zsidók az Esterházy család pápai uradalmának gazdasági életében a 18. században 41 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
