Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
JAKAB RÉKA: Zsidók az Esterházy család pápai uradalmának gazdasági életében a 18. században
lasztható, az uradalmi központ kedvező adottságai folytán ott megtelepedett, és a Dunántúlon később egyedülállóan nagy közösséget alkotó Pápa városi zsidóság helyzetét kívánjuk bemutatni, elsősorban gazdasági tevékenységüket vizsgálva.7 Bevándorlás az uradalom birtokaira A zsidó lakosság számarányára vonatkozó adatokat tartalmazó fennmaradt források (összeírások), valamint az uradalmi gazdálkodásra vonatkozó elsődleges források (számadások, birtokkormányzati iratok stb.) időben nem teljesen fedik egymást. A különböző korszakokra vonatkozó népesedési adatok mellé nem minden esetben tudunk a zsidó lakosság gazdasági tevékenységére vonatkozó adatokat állítani. Az uradalmi, a vármegyei, valamint az országos kormányszékek levéltárában fennmaradt iratok a pápai uradalom területén a 18. század első évtizedeitől megtelepülő és 1848-ig folyamatosan növekvő számú zsidó lakosság számarányáról két időszakból őriztek meg adatokat: a 18. század első harmadából, illetve a század végétől bizonyos rendszerességgel egészen az 1848-as országos zsidó összeírás adatsoráig. (1. táblázat) Az Esterházyak pápai uradalmában 1710-ből van az első zsidóra vonatkozó levéltári adatunk.8 Ebben az évben Esterházy Ferenc szerződést kötött Isac és Jacob Hirschl-el, melynek értelmében a két zsidó 350 forintért 3 évre bérbe vette a pápai sörházat és vendégfogadót.9 Ok a következő években megszerezték a pápai sókereskedés és vám bérleményét is.10 A család tagjait később is megtaláljuk Pápán és környékén. Az 1725-ben végrehajtott első országos zsidó összeírás Veszprém megyei adatsora nem maradt fenn. A következő adatsor 1736-ból való. Ekkor Pápán 11 családot, összesen 73 főt írtak össze.11 Az uradalom többi településén ekkor csak Szemerén találtak zsidó lakost az összeírok, ahol egy háztartásban 4 fő élt.12 Az uradalmi számadások alapján azonban tudjuk, hogy 1733-ban 7 Hasonló elemzést végeztünk a veszprémi püspöki és káptalani birtokokon megtelepedett zsidóság gazdasági tevékenységéről. JAKAB 2010 b. Ld. az ott közölt bibliográfiát. 8 Láng Gyula ismer egy soproni városi levéltári iratot, amely szerint a pápai Jacob Hirschl 1698-ban pálinkát szállított Sopronba. Láng é. n. 13. 9 MNL OL P 1216 capsa 59. nr. 3. Pozsony, 1710. június 1. 10 MNL OL P 1216 capsa 59. nr. 6. Pozsony, 1712. november 11. 11 MZsO VII. 622-625. 12 MZsO VII. 284. Zsidók az Esterházy család pápai uradalmának gazdasági életében a 18. században 39 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
