Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
JAKAB RÉKA: Zsidók az Esterházy család pápai uradalmának gazdasági életében a 18. században
Uradalmak térben és időben fe ktus) folytatott az uradalmi gazdálkodás legapróbb részleteiről, ily módon közvetlenül beavatkozva a birtok gazdasági irányításába is.3 A már korábban egyesült pápa-ugod-devecseri uradalom központja Pápa város volt, melyet eleinte az itt székelő tiszttartó (provisor) útján kormányoztak, aki - mint említettük - később jószágkormányzóként (praefectus) tevékenykedett. Ugod ekkor egyértelműen az uradalom pápai részéhez tartozott, de az 1760-as években itt alakult ki az erdőgazdaság központja a főerdész vezetésével, aki a pápai prefektus beosztott tisztviselője volt. Devecser önálló gazdálkodással, saját tiszttartó irányításával, a pápai prefektusnak alárendelt birtokrészt alkotott. 1732-ben Maynzeck Henrik uradalmi mérnök megkezdte a birtokok felmérését. Ez a birtokok pontos nagyságának tisztázását, végső soron pedig a felmérés alapján a szolgáltatások mértékének megállapítását szolgálta.4 A birtokkönyvekben Pápa várost és az uradalom pápai részét írták össze, felsorolva az egyes birtokokat (falvakat és pusztákat), a teljes telekállományt, azon belül a megszállt, azaz jobbágyok által lakott telkek számát.5 A hatékony birtokigazgatást szolgálta a birtokrészek pontos megnevezésének rögzítése is. Az uradalomhoz tartozó falvak és puszták az alábbi mai 21 települést alkották: Béb, Borsosgyőr, Csákvár, Csót, Fenyőfő, Ganna, Nagygyimót, Gyomoré, Pápakovácsi, Kúp, Kemenesmagasi, Mórichida, Nóráp, Nyárád, Nyőgér, Bakonyság, Bakonyszücs, Bakonyszentiván, Szerecseny, Pápateszér, Ugod. A birtokok köre a század folyamán alig változott.6 Tanulmányunkban a pápai uradalom területén a felsorolt helységekben, továbbá a hozzájuk tartozó pusztákon megtelepedett kisszámú zsidó lakosság uradalmi gazdálkodásban betöltött szerepét, valamint az ettől el nem vá3 LÁSZLÓ 2008, 7.; FÜLÖP 1994, 240. 4 A birtokkönyvek közül az I-IV. és VI. kötetet a MNL OL (S 18), az V. kötetet pedig a GEKM őrzi (ltsz. 64.149.1). A pápai külsővárosiakkal kötött szerződés kapcsán az alsó- és felsőmajort már 1730-ban összeírták. Gróf Eszterházy Ferenc megállapodása Pápa külsőváros lakosaival. Pápa, 1730. június 10. 2. pont. Közölte: PETRIK 2010, 113-116. 5 A birtokfelmérés eredményei alapján megállapították az egy telek és tartozékai nagyságát, eszerint egy egész telek kb. 40-47 holdnak felelt meg. Pápa várost ide nem sorolva, az ekkor megállapított 41 birtokon (21 falu és 20 puszta) összesen 1841 egész telek volt, melyeknek kevesebb, mint felén, 896 telken éltek jobbágyok. 6 A 18. század első felének számadásaiban Homokbödöge nem szerepel a pápai uradalom birtokai között. A század első negyedére nemesi községgé lett faluban a II. József-kori összeírás szerint a pápai Esterházyak is szereztek birtokot. Itt ekkor 24 háztartásban 131 zsidó élt. SZASZKÓNÉ 1994,28. Csákvár az 1735-ös birtokkönyvben még mint a pápai uradalom része szerepel, és ide tartozott egészen az 1762. évi családi egyezségig, amikor a gesztesi domíniumot elkülönítették a pápa-ugod- devecseri uradalomtól. 38 Jakab Réka
