Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
JAKAB RÉKA: Zsidók az Esterházy család pápai uradalmának gazdasági életében a 18. században
A z Esterházy család ifjabb fraknói ága által birtokolt pápa-ugod-devecseri _ uradalom gazdasági szervezetének kiépítése, az uradalmi gazdálkodás megszervezése Esterházy Ferenc (1683-1754) Borsod megyei főispán, 1741- től tárnokmester idején indult meg. Öt testvérével, Józseffel együtt 1721-ben iktatták be a család gesztesi és pápa-ugod-devecseri birtokaiba.1 Csak ezután, az 1730-as évek elején vette kezdetét a pápai uradalom török hódoltság idején elpusztult vagy elnéptelenedett falvainak újjátelepítése, a megmaradt lakosság jogi helyzetének rendezése, a birtokok számbavétele és gazdasági egységgé szervezése, az uradalmi tisztikar fokozatos kialakítása. A korszak magyarországi uradalmi gazdálkodásában teret nyerő új szemlélet, amely a birtokok földesúri kezelésbe vételét, a termelés kiterjesztése által a jövedelmek növelését célozta, a család ezen birtokain is a majorsági gazdálkodás kiépülése irányába mutattak, melynek következtében hatékonyan működő, jól jövedelmező mezőgazdasági nagyüzem jött létre.2 Esterházy Ferenc 1755- ben bekövetkezett halála után fiai, 1762-ig az ifjabb Ferenc kancellár, majd 1799-ben bekövetkezett haláláig Károly váci, később egri püspök folytatták, ill. teljesítették ki ezt a munkát. A folyamat részeként először a megmaradt csekély lakosság által szabadon használt, vagy a művelés alól teljesen kiesett puszták felmérését, a telekviszonyok tisztázását végezték el, hogy a földesúri szolgáltatásokat is számba tudják venni. Mindehhez megbízható uradalmi tisztviselőkre volt szükség, akik a többnyire Pozsonyban vagy Bécsben tartózkodó Esterházy Ferenc szándékait és utasításait megfelelően végrehajtva, a kiépíteni kívánt nagyüzem kialakításában segítségére lesznek. Ferenc valószínűleg 1731-ben vált a pápa-ugod-devecseri jószág önálló birtokosává. Ebben az évben indult külön iktatott levelezése, amelyet Bittó József pápai tiszttartójával (1750-től pre1 Az 1628 óta a család birtokában lévő pápai jószágot 1720-ban - testvérük, Antal (1678-1722) birtokvesztését követően - Esterházy József (1682-1748) és Ferenc (1683- 1754) kapták királyi adományul, majd fiaik, ifj. József (1714-1762), illetve Miklós (1711-1765), Ferenc (1715-1785) és Károly (1725-1799) örökölték és osztoztak a pápai és gesztesi javakon. Az utód nélkül maradt és eladósodott ifj. József 1759-ben 32 évre zálogba adta birtokrészét unokatestvéreinek. 1762-ben bekövetkezett halála után ezek a birtokok Miklósra, Ferencre és Károlyra szálltak, akik családi egyezség keretében felosztották maguk közt az 1755-ben rájuk szállt atyai örökséggel együtt. Az egyezség értelmében Miklósé lett a tatai és gesztesi birtokrész, Ferenc a cseklészi birtokokat kapta, illetve Károllyal osztozott a semptei, valamint a pápa- ugod-devecseri javakon. Az egyezséget követően a teljes pápa-ugod-devecseri birtokot Esterházy Károly vette kezelésbe. FÜLÖP 1994, FÜLÖP 1995, FÜLÖP 2000, HUDI 2000, LÁSZLÓ 2003. 2 Az ország különböző részein elterülő nagybirtokokon zajló gazdasági szervezeti átalakulásra: CSAPODY 1933, KÁLLAY 1980, WELLMANN 1933, SZABAD 1957. Zsidók az Esterházy család pápai uradalmának gazdasági életében a 18. században 37 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
