Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
CSEKŐ ERNŐ: A nagybérletek családi rendszerének kiépülése a szekszárdi Leopold família esetében (1861-1920)
c) birkaistálló két épületszárnnyal (egyikben birkáslakás, másikban fészer): téglafalazat, cserépzsindelytető; a birkáslakás; állt: 1 szoba, 1 konyha Egyébként a lakószobákban egyenként két-két, vasrácsozattal felszerelt, kétszárnyú ablak volt található, míg a konyhákban csak egy-egy ablak. A szobákban téglából emelt kemence, illetve kályha állt. / Az innováció és a tó'kebefektetés terepe: Ozsákpuszta Amint az előző fejezetből kiderült, a Lepoldok mielőtt 1873-ban kibérelték volna, a végül félévszázadon keresztül a kezelésükben maradt Ozsákpusztát, azt megelőzően is gazdálkodtak haszonbérbe vett területen. De míg 1861 és 1868 közt Palánkpuszta esetében ezt egy régebb óta művelt területen, egy kialakított szerkezetű gazdaságban tették, 1869-1872 közt pedig egy részben vagy egészében már művelésbe vont területen (Józsefpuszta), ráadásul bérlőtársakkal, addig Ozsák esetében a terület művelésbe vonását is maguknak kellett elvégezniük. Ez pedig hatalmas munkát és nagyon jelentős tőkebefektetést igényelt. Bár a Duna-szabályozás legfontosabb munkálatai e vidéken az 1850-es évekre befejeződtek, végbementek, még hosszú évtizedek ármentesítési és lecsapolási munkájára volt szükség, hogy a Sárvíz és a Duna közti, addig vízjárta területeken fekvő birtokról elmondható legyen, hogy az hozzávetőleges biztonsággal vízmentes. így például az 1870-1871-ben elkészült védgát gyengének bizonyult, majd az azt követően Szekszárd-Báta között felépített erősebb építésű védgát se bírta ki 1876-ban a megemelkedett Duna nyomását és két helyen átszakadt. A jeges ár nemcsak a Sárvíz medréig nyomult, de elöntötte Szekszárd alsó utcáit is.S7 A Sárvíz folyását illetően szintén az 1850-es évek munkálatai eredményeztek a térségben nagy változást. Hiszen azt követően, hogy a Sárvizet 1854- 55-ben egy négy kilométer hosszúságú csatorna megépítésével Szekszárdtól északra, a Taplósnál vezették a Dunába, a megyeszékhelytől keletre eső, több ágra szakadó Sárvíz és kiterjedt ártere kiszáradásnak indult. (8. kép).58 A Sárvíz és a Duna között fekvő Ozsák-tó lecsapolása így is a Leopold fivérekre várt. E vízlecsapolási munka, illetve az attól függetlenül fennálló árvíz illetve védgátszakadás veszélye miatt az ózsáki terület bérbe vétele nemcsak komoly tőkebefektetést, hanem jelentős kockázatot is rejtett magában. Mindez csak 57 TÓTH [1989], 260. 58 Azt megelőzően a Szekszárdtól közel 30 kilométerre délre eső Bátánál torkollott a Sárvíz a Dunába. DÓKA 1979, 236-237.; GLÓSZ én. 232. A nagybérletek családi rendszerének kiépülése a szekszárdi Leopold família esetében (1861-1920) 289 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
