Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)

CSEKŐ ERNŐ: A nagybérletek családi rendszerének kiépülése a szekszárdi Leopold família esetében (1861-1920)

hosszú távú befektetői szándék esetében kecsegtetett a megtérülés reális esélyével. Ennek tudható be, hogy az 1873-ban három évre szóló kontraktust az uradalom a Leopold fivérekkel kötött újabb, 1874. április 8-ai szerződésében 1876-től 15 évre, egészen 1891-ig meghosszabbította: „(...) ezen terület a mostani állapotában sok álló tó vize és épületek hiánya miatt okszerűen nem míveltehetik és gyümölcsöző'megmíveltetésére sok beruházási tó'két igényel.'’’’- szól az indoklás a bérleti szerződésben.59 A fentieket az 1860. évi kataszteri térkép is szemléletesen tükrözi. (15. kép)

Nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy a Leopold fivérek - legalábbis Szek- szárdon és környékén - a legalkalmasabbak voltak az ózsáki terület művelésbe vonására, majd szakszerű megművelésére, egy jól működő gazdaság létrehozására. Ez kisméretű paraszti gazdaságok keretében jóval nehezebben lett volna megvalósítható, ha egyáltalán. A megye földterületének nagy hányadát bíró középbirtokos nemesség sem vállalkozhatott ekkora beruházásra: jelentős része ekkora már tönkrement, vagy ennek veszélye fenyegette.60 A mezőváros, Szekszárd iparos, kereskedő rétegéből pedig leginkább a zsidók bizonyultak erre a legalkalmasabbnak. A hagyományosabb kereskedői tevékenységet folytató, a helyi elitbe betagozódott német, magyar vagy épp délszláv származású mezővárosi polgárokhoz képest a zsidó kereskedő-vállalkozók mellett szólt mozgékonyságuk, sokoldalú gazdasági tevékenységük, nagyobb vállalkozó kedvük is.61 S a megelőző két fejezet reményeim szerint azt is megvilágította, hogy a helyi zsidó vállalkozók közül miért a Leopoldok bizonyultak a legalkalmasabbnak - tőke- és innovációs képesség szempontjából egyaránt - e nagy volumenű munkálatok elvégzésére, végrehajtására.

Mindezek után felmerül a kérdés, melyek voltak azok a jelentős beruházási tételek, amelyek Ozsák művelésbe vonásához, illetve a szakszerű gazdálkodáshoz szükségesek voltak? A rendelkezésre álló források jellegéből kifolyólag

c

CD-O

>o-o

.V

n3

E

rd

T3

rti

3

290

59 Az 1874. április 8-ai bérleti szerződés 2. §-a, MNL BaML XI. 605. n. Szerződések.

60 Amint Gaál Zsuzsa kutatásai kimutatták, a nemesi középbirtokosság derékhadának anyagi helyzete Tolna megyében (is) az 1860-as években roppant meg véglegesen. Ugyanis az úrbéres rendszer eltörlését, illetve az ingyenes munkaerő (ld. jobbágyi robot) megszűntetését és az általános adózás bevezetését nagyrészük még időszakosan túlélte. Köszönhetően az ötvenes évek első felében érvényesülő, krími háborúnak betudható gabonakonjunktúrának, valamint az 1856-ig fennálló adósságfizetési moratóriumnak. GAÁL 2003; GAÁL 2009, 25-46.

61 S persze bírták azt az árversenyt, amely 1848-at követően nagymértékben jelentkezett a bérleti díjak terén. A bérleti díjak alakulására vö.: SZABAD 1957, 414-417.; A város nem zsidó kereskedői közül - Ozsák Leopoldok általi történt kibérlésével egyidőben, azaz az 1870-es elején - továbbra is őrizte „monopóliumát” a Szekszárd város körüli vizek halászati jogaira vonatkozóan Albanich György. Szekszárd kocsmáltatási jogát 1871-től 6 évre pedig Martin Ferenc nyerte el, épp a bérletből kilépő Leopold fivéreket követve. MNL BaML XI. 605. n. Szerződések.

Csekő Ernő

I