Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
KARLINSZKY BALÁZS: A veszprémi székeskáptalan Nagyberény környéki birtokainak szervezete a középkorban
Uradalmak térben és időben u ralkodása idején, Maros23 és Túr24 településeken részesült a testület újabb adományokban. Ez az öt birtok, Csaba, Maros, Nagyberény, Ocsmán és Túr, valamint a foki vám tekinthető tehát a káptalan délkelet-balatoni birtoklása alapjának. (1. kép) A XIV. SZÁZAD KÖZEPE A második pillanatfelvétel nem a birtokok száma, hanem az azokon élők szempontjából érdekes. A 14. század közepén időszerűvé vált a különböző eredetű és eltérő időpontokban megszerzett birtokok és az azokon lakó szolgálónépek jogállásának rendezése. A nagyberényi jobbágyok konstitúciójá- nak kiadására 1355-ben került sor.25 Az oklevél párhuzamosan használja a jobbágyokkal kapcsolatosan a „nagyberényi” és a „somogyi” jelzőket, amely véleményünk szerint alátámasztja, hogy a birtokcsoport központjának ekkor Nagyberény tekinthető. A rendelkezések szerint a jobbágyok évente három alkalommal fizettek földesuraiknak földbért: 30-30 dénárt Szent György és Szent Mihály ünnepén, illetve további 12 dénárt Szent Márton napján. Az egykori descensus-1 ajándék, illetve jelentéktelen mértékűnek tartott munkajáradék és egyéb szolgáltatások (muneralia festivalia, servitia) váltották ki. Joghatóságot a prédiumok (!) lakossága felett azok igazgatója {rector), illetve a káptalan képviselője gyakorolt. A fiúörökös nélkül elhunyt jobbágyok javaiból egy ökör illette meg a káptalant. A jobbágyok szabadon, minden vagyonukkal elköltözhettek az adott évi terragium lefizetése után. A káptalani birtokokon letelepedni szándékozók pedig ötévi adómentességet élvezhettek. Ezek a rendelkezések szabályozták és egységesítették tehát a jogok és kötelezettségek tekintetében a nagyberényi birtoktesten élő népek életét. 23 Siómaros ma Balatonszabadi része. Marost is káptalani birtokként említi a hamis 1222-es II. András-féle adománylevél. VO no 13. (37.) III. András a településen Andronicus veszprémi prépostnak 1296-ban, majd ugyancsak neki, immár mint fehérvári őrkanonoknak adományoz birtokokat. RegArp 4091. és 4169.1311-ben már a Szent László-féle oklevélre hivatkozva tiltakozott a káptalan egy helyi birtokosztály ellen. VR 50. A későbbiekben már vitán felül állt a káptalan marosi birtokjoga. 24 Ma Somogytúr község. Túr esetében az 1082-ben készült összeírás és átírásai mellett egyetlen esetben említik meg a veszprémi káptalant. 1293-ban Egyed túri pap (sacerdos de villa Tuur) adományozza a testületnek helyi földjét, két szőlőjét és malmát a fehérvári káptalan jogainak sérthetetlenségét kikötve. VÉL C/l (cap.) Túr 2 (DF 200728). 25 Kiadása legutóbb: VO no 89. (VR 465.); illetve SOLYMOSI 1998, 262-263. 20 Karlinszky Balázs
