Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
KARLINSZKY BALÁZS: A veszprémi székeskáptalan Nagyberény környéki birtokainak szervezete a középkorban
AZ I. ULÁSZLÓ URALKODÁSA ALATTI BIRTOKVITÁK A harmadik metszethez információt az I. Ulászló uralkodása és az azt követő zavaros időkben keletkezett hatalmaskodási ügyekről fennmaradt oklevelek szolgáltatnak. A polgárháborús időkben esetünkben elsősorban nem a politikai viszonyok, hanem a viszálykodások során okozott kártételek nyújthatnak gazdaságtörténeti adalékokat. 1441-1443 folyamán a környéken birtokos Somi család tagjai, Mihály és Demeter okoztak károkat a testület nagyberényi jobbágyainak. 1441-ben Nagyberényből elragadott tizedborokról értesülünk. Ez egybevág azzal az említett jelenséggel, hogy a káptalan a pannonhalmi monostor Somogy megyéből szedett tizedéből quarta-hoz, vagyis tizednegyedhez jutott. Két évvel később a feltehetően szintén az előző birtokszomszédok közti villongás során a nagyberényi jobbágyoktól a Somiak egy ízben száz, máskor tíz aranyforintot, majd később újabb két szekér szénát ragadtak el. 1444-ben, a polgárháborús idők elmúltával megtartott Somogy vármegyei közgyűlésen a káptalan panaszt tett az elmúlt években a Marcaliak által elkövetett hatalmaskodások miatt.26 A szintén környékben birtokos Marcali család különböző időpontokban okozott kártételeket a káptalan helybeli jobbágyainak. Egy alkalommal a káptalani pincemestertől ragadtak el 1 hordónyi, 12 aranyforint értékű bort,27 máskor egyik jobbágyuk házát dúlták fel, rabolták ki. Az évek során összesen 1200 forint kárt okoztak a káptalannak.28 Egy másik alkalommal a nagyberényi jobbágyoktól hajtottak el 80 marhát,29 majd az egyik jobbágy ménesbeli 16 lovát 100 aranyforint értében,30 illetve kivágták a káptalan három helyi erdejét 1000 aranyforint értékben.31 Bár a kanonokoknak nyilván a kárösszeg felkerekítése állt érdekükben, a károk nagyságát 26 A közgyűlés okleveles anyagát feldolgozta és regesztákban közzétette: BORSA 1989. 27 BORSA 1989, no 7. (VÉL C/l (cap.) Nagy-et Kisberény 41/B, DF 201292). 28 BORSA 1989, no 10. (VÉL C/l (cap.) Nagy-et Kisberény 40, DF 201299). 29 BORSA 1989, no 1. (VÉL C/l (cap.) Nagy-et Kisberény 41/C, DF 201293). Alig másfél évtizeddel később, 1460-ban pedig a tihanyi apát - az egyébként környékbeli birtokos családból származó Torvaji Ugrón László - hajtott el 60 marhát a káptalan nagyberényi birtokáról. HO IV. no 284. (398-401.) 30 BORSA 1989, no 2. (VÉL C/l (cap.) Nagy- et Kisberény 41/D, DF 201294). 31 BORSA 1989, no 3. (VÉL C/l (cap.) Nagy- et Kisberény 41/E, DF 201291). A károk nagyságának tisztázása érdekében letett eskük után a perek ismeretlen okból 1480-ig „szunnyadtak”. Ekkor Marcali Imre és János örököse, László kért perújrafelvételt arra hivatkozva, hogy egyrészt I. Ulászló az elmarasztaló ítélettel kívánt bosszút állni a Marcaliakon, másrészt az 1453-ban alkotott dekrétum a zavaros időkben okozott kártételeket rendezettnek nyilvánította. BORSA 1989, 11., illetve BORSA 1989, no 32. (VÉL C/l (cap.) Nagy-et Kisberény 48/A, DF 201472).; CJH 312-313. A veszprémi székeskáptalan Nagyberény környéki birtokainak szervezete a középkorban 21 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
